Bukarest

Bukarest Bucureşti
Általános adatok
Népesség:	1 930 390 (2007)
Terület:	228 km²
Magasság:	60 – 90 m
Koordináták:	É 44° 26' 7", K 26° 6' 10"
Behívószám:	21
Honlap:	Bukarest hivatalos honlapja
Segélykérés
Segélyhívószám:	112
Rendőrség:	955
Tűzoltóság:	981
Mentő:	961

Bukarest Románia fővárosa és legnépesebb városa. A város egymagában az Európai Unió 6. legnépesebb városa, agglomeráció azonban jelentéktelen, ezzel együtt már csak a 23. helyet foglalja el.

[szerkesztés] Története

A legenda szerint Bukarestet egy Bucur nevű pásztor alapította, bár sokkal valószínűbb, hogy Öreg Mircse havasalföldi fejedelem rakta le az alapjait a törökök elleni egyik sikeres csatája után. Bukarest román nevének (Bucureşti) elemei a román "bucurie" (boldogság) és "-esti" (településnév-képző, az -escu többesszáma) szavak.

Hivatalos dokumentumok először 1459. szeptember 20-án említik, nevezetesen egy Vlad Ţepes fejedelem által aláírt dokumentum erősít meg javaiban egy bukaresti gazdát.

Mircea Ciobanu megrendelésére 1558 és 1559 között újjáépült a Curtea Veche (Régi Fejedelmi Udvar) és megépült a Biserica Domneasca (Fejedelmi Templom), Bukarest első jelentősebb építményei. Mindkettő számottevően megrongálódott a XVII-XVIII. századi törökjárások, földrengések, tűzvészek során; az udvar romjaiban jelenleg múzeum működik, a templomot többször újjáépítették és jelenleg a város legrégebbi épületeként tartják számon.

Fővárosként először 1659-ben említik, Gheorghe Ghica uralkodása alatt, ekkor kezdődik a város igazi fejlődése. Megjelentek az első kövezett utak 1661, megalapították az első felsőoktatási intézményt, az Academia Domneasca-t (Fejedelmi Iskola) 1694 és felépült a Palatul Mogosoaia (Mogosoaia palota, Constatin Brancoveanu, 1702), ahol ma a Nemzeti Művészeti Múzeum található.

Mihai Cantacuzino támogatásával 1704-ben megépült a Colţea kórház. Rövid időn belül Bukarestet is ellepik a mesterek, létrejönnek az első céhek. Míg 1798-ban még csak 30 030 lakost talál a népszámlálás, 1831-ben ez megduplázódik. Megjelennek az első közérdekű építmények, mint a Nemzeti Színház és a híres Cismigiu Park.

Miután 1916 augusztusában Románia hadat üzent a központi hatalmaknak, az osztrák-magyar és német csapatok december 6-án elfoglalják Bukarestet. (1918 tavaszán Románia különbékét kér, és köt). A II. világháborúban a város nem került ostrom alá, így kevesebbet szenvedett, a szovjet csapatok a román átállás miatt ellenállás nélkül szállhatták meg.

[szerkesztés] Kerületei

[szerkesztés] Utazás

[szerkesztés] Megközelítés

[szerkesztés] Vonattal

[szerkesztés] Repülővel

[szerkesztés] Busszal

[szerkesztés] Helyi közlekedés

[szerkesztés] Metróval

[szerkesztés] Busszal

[szerkesztés] Villamossal

[szerkesztés] Trolibusszal

[szerkesztés] Hajóval

[szerkesztés] Autóval

[szerkesztés] Kerékpárral

[szerkesztés] Gyalog

[szerkesztés] Mozgáskorlátozottaknak

[szerkesztés] Szálláshelyek

[szerkesztés] Vendéglátóhelyek

[szerkesztés] Büfék, gyorséttermek

[szerkesztés] Cukrászdák, fagyizók

[szerkesztés] Kávézók, kávéházak, teaházak

[szerkesztés] Éttermek

[szerkesztés] Olcsó

[szerkesztés] Közepes árú

[szerkesztés] Luxus

[szerkesztés] Bárok, kocsmák

[szerkesztés] Éjszakai élet

[szerkesztés] Diszkók, szórakozóhelyek

[szerkesztés] Kaszinók

==== Mulatók ====.

[szerkesztés] Nevezetességek

[szerkesztés] Múzeumok

• Ateneul Roman
• Falumúzeum
• George Enescu Múzeum
• Grigore Antipa Természettörténeti Múzeum
• Gheorghe Tattarascu Múzeum
• Theodor Pallady Múzeum
• Zambaccian Múzeum

[szerkesztés] Templomok, egyházi épületek

[szerkesztés] Paloták

[szerkesztés] Egyéb épületek

[szerkesztés] Szobrok, emlékművek

[szerkesztés] Parkok, közterek, természeti látnivalók

[szerkesztés] Más kuriózumok

[szerkesztés] Látnivalók a környéken

[szerkesztés] Ünnepek, fesztiválok

Bukarest témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz. Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Kategóriák: Csonkok | Románia települései