Budapest

Budapest
Általános adatok
Népesség:	1 777 921 (2003)
Terület:	525,16 km²
Magasság:	102 m
Koordináták:	É 47° 29' 27", K 19° 4' 52"
Behívószám:	1
Irányítószám:	1001-1999
Honlap:	Budapest hivatalos honlapja
Honlap:	Turisztikai honlap
Segélykérés
Segélyhívószám:	112
Rendőrség:	107
Tűzoltóság:	105
Mentő:	104

Budapest Magyarország fővárosa, és kb. 1 millió 700 ezer fős lakosságával az ország legnagyobb városa. Kiemelkedő jelentőségű gazdasági, kulturális, közlekedési, politikai és turisztikai központ. Az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa.

[szerkesztés] Története

Budapest városi múltja az ókorra nyúlik vissza. A mai Óbuda területén, a dunai átkelőhely (megyeri rév) nyugati oldalán fekvő kelta településből alakult ki az 1-5. század között a rómaiak virágzó városa, Aquincum. A magyar honfoglalás után itt volt Árpád fejedelem szállása. 1247-ben IV. Béla király építtette fel az első királyi várat a Duna nyugati partján fekvő Várhegyen, amely körül kialakult a középkori Buda polgári városa, hat nagy templommal, országos vásárhellyel.

A 15. század második felében, Mátyás király alatt Buda az ország fővárosa lett, reneszánsz királyi palotája európai hírű volt. Ugyanakkor a Duna keleti partján fekvő Pest is jelentős kereskedővárossá fejlődött. 1541-ben a törökök kezére jutott a két város, akik 150 éves uralmuk alatt Budán rendezték be központjukat. A város keleti arculatot öltött, fürdők, bazárok, dzsámik épültek. Budát és Pestet a Habsburgok véres háborúban foglalták vissza a törököktől 1686-ban, amelynek során a két város teljesen elpusztult.

A 18. századi barokk korban a városi élet csak lassan bontakozott ki újra. Buda újkori fejlődését Mária Terézia alapozta meg, amikor Pozsonyból ide hozatta a királyi intézményeket és Nagyszombatról az egyetemet. Az igazi fejlődés azonban csak a 19. század első felében, a reformkor idején indult meg, amikor Pest az ország kulturális és gazdasági központja lett. A korszak jelképeként megépült a két várost összekötő Lánchíd. Az 1848. március 15-i pesti forradalom a magyar történelem egyik fő eseménye volt, ez a nap ma nemzeti ünnepünk. Az 1848-as forradalmi események során Pest-Buda az ország fővárosa lett, majd a harcok során a város osztrák kézre került. A magyar honvédsereg Buda 1849-es bevételével a szabadságharc egyik legnagyobb katonai sikerét érte el.

A szabadságharc bukását követő osztrák elnyomás egy időre megakasztotta a fejlődést, az 1867-es kiegyezést követően azonban világvárosi növekedés kezdődött. A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda városának egyesítésével. Budapest Európa leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra milliósra duzzadt. Ekkor alakult ki a mai város képe, a hidakkal, körutakkal, modern közlekedési hálózattal, a kontinens első földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az Országházzal és a többi országos középülettel. Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet, a „pesti éjszaka”. A fejlődés jelképeként tartották meg 1896-ban a városban a millenáris kiállítást és ünnepségeket.

A 20. században az ország szinte minden meghatározó eseménye a fővárosban zajlott, így például az 1918–1919-es őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság eseményei. A II. világháború végén a város súlyos csapásokat szenvedett. Az 1944-es német megszállást követően a lakosság egy része a holokausztnak esett áldozatul, másik része (38.000) pedig 102 napig tartó Budapest 1944–45. évi ostroma során áldozta életét. A város épületeinek jelentős része romba dőlt és valamennyi hidat felrobbantották.

Az újjáépítés évei után az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt 7, addig önálló várost és 16 nagyközséget a környezetében, mely révén létrejött az ún. Nagy-Budapest. Az 50-es években a sztálinista elnyomás nehezedett a budapestiekre, majd az 56-os forradalom eseményei és utcai harcai rázták meg a várost. A 60-as évektől a Kádár-rendszer „puha diktatúrája” alatt élte Budapest a második nagy fejlődési korszakát. 1970-ben átadták az első mély metróvonalat. Sorra épültek a nagy lakótelepek, és az ország minden területéről újabb százezrek költöztek a fővárosba, amelynek lakossága a 80-as években elérte a 2,1 millió főt. Az 1989-es rendszerváltás óta a lakosság száma jelentős csökkenésnek indult, aminek oka részben a fővárosiak tömeges kiköltözése az agglomeráció településeire.

[szerkesztés] Kerületei

Budapest kerületei

Budapest kerületeit az óramutató járásával megegyező irányban számozzák, belülről kifelé szélesedő körben. A jelenlegi 23 kerület közül 6 található Budán, 16 Pesten, 1 pedig Csepel szigetén a kettő között. Néhány kerület hivatalos elnevezésként egy hagyományos városrész nevét viseli.

Budapest régebbi múltra visszatekintő belsőbb városrészei a következők : Budán a Vár, Víziváros, Tabán és Krisztinaváros, Gellérthegy, Rózsadomb, Országút, Óbuda, Pesten pedig a Belváros, Lipótváros, Újlipótváros, Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros, Ferencváros, Kőbánya, Zugló. A külső kerületek többsége ugyanakkor egy-egy korábban önálló településsel hozható összefüggésbe, mint Újpest, Pestszentlőrinc, Kispest, Soroksár, stb.

[szerkesztés] Nevezetességek

[szerkesztés] Természeti örökség

[szerkesztés] Duna

• Természeti adottságaiban meghatározó a Duna, Közép-Európa legnagyobb folyója, amely észak–déli irányban, mintegy 30 kilométer hosszan és 400 méteres átlagos szélességgel szeli át a fővárost. A Duna a főváros vízszükségletének bázisa (és egyben szennyvizeinek befogadója), Európa egyik legjelentősebb víziútja, ezenkívül üdülési, sportolási és utazási lehetőségeket nyújt a nagyváros lakosságának.

[szerkesztés] Budapest - fürdőváros: Gyógyvizek és termálvizek

Az ország különleges turisztikai vonzereje a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű termálvízkészlete (Izland után Magyarországon van a legnagyobb felszíni termálvízkészlet a világon). A gyógyvizes hőforrások az ország valamennyi régiójában előfordulnak, és számos gyógyfürdőt táplálnak. Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa.

Budapest egyben Közép-Európa egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. A napi 70 millió liter hozamú, különböző hőfokú és gyógyhatású forrásvizeket a 19. század végétől kezdték módszeresen hasznosítani. Budapest 1934-ben nyerte el a fürdővárosi címet, 1937-ben nemzetközi gyógyfürdőhellyé nyilvánította az I. Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus. A városban 80 termálvizes és ásványvizes, valamint több mint 400 keserűvizes forrás található, hőfokuk 24–78 °C között váltakozik. Budán maguktól törnek a felszínre a meleg vizű (50–70 °C-os) források, míg a Margit-szigeten és Pesten fúrt kutakat alkalmaznak. A kéntartalmú budapesti gyógyvíz sokféle betegség gyógyítására alkalmas. Budapest első hévizes artézi kútját 1867-ben helyezték üzembe.

• Történelmi gyógyfürdők:
  • Császár-fürdő
  • Gellért Gyógyfürdő
  • Király Gyógyfürdő
  • Szent Lukács Gyógyfürdő
  • Rudas Gyógyfürdő és Uszoda [1]
  • Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda [2]
• További gyógyfürdők:
  • Dagály Gyógyfürdő
  • Dandár Gyógyfürdő
  • Pesterzsébeti Fürdő
  • Újpesti Gyógyfürdő

[szerkesztés] Természetvédelmi területek

Budapest természeti értékekben rendkívül gazdag város, többek között barlangok, források, növénytársulások élőhelyei, kiterjedt parkok állnak természetvédelem alatt. A város szívében található a Gellért-hegy. A ritka természeti értékek közül megemlítendő a Pál-völgyi-cseppkőbarlang és a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület.

• Budai Arborétum
• Budai-hegység
  • Hármashatár-hegy
  • Hűvösvölgy
  • János-hegy
  • Normafa
  • Tündér-szikla
  • Zugliget
• Fiumei úti sírkert (Kerepesi-temető)
• Füvészkert
• Gellért-hegy
• Margit-sziget
  • Japánkert
• Pálvölgyi cseppkőbarlang
• Sas-hegy (csak engedéllyel látogatható)
• Tabán
• Városliget

[szerkesztés] Épített örökség

[szerkesztés] Múzeumok

Memento - Szoborpark

Halászbástya

• Aquincumi Múzeum és Romterület [3]
• Budapesti Történeti Múzeum-Vármúzeum [4]
• Hadtörténeti Intézet és Múzeum [5]
• Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum [6]
• Iparművészeti Múzeum [7]
• Kassák Lajos Emlékmúzeum
• Kiscelli Múzeum [8]
• Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum [9]
• Közlekedési Múzeum [10]
• Magyar Nemzeti Galéria [11]
• Magyar Nemzeti Múzeum [12]
• Magyar Természettudományi Múzeum [13]
• Memento Park - Szoborpark [14]
• Műcsarnok [15]
• Nagytétényi Kastélymúzeum [16]
• Néprajzi Múzeum [17]
• Óbudai Múzeum
• Szépművészeti Múzeum [18]
• Terror Háza Múzeum [19]
• Vasarely Múzeum [20]

További múzeumok listája: [21]

[szerkesztés] Egyházi épületek

• Szent István Bazilika
• Mátyás-templom
• Belvárosi templom (Március 15. tér)
• Domonkos kolostor romjai (Margitsziget)
• Premontrei templomrom (Margitsziget)
• Örökimádás temploma

• Szerb ortodox templom (Szerb utca)

• Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
• Középkori Zsidó Imaház

[szerkesztés] Egyéb épületek

• Budapesti Műszaki Egyetem K épület
• Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára
• Gül baba türbéje
• Kelenföldi Erőmű (vezérlőterme)
• Keleti pályaudvar
• Magyar Országos Levéltár
• New York Kávéház
• Nyugati pályaudvar
• Óbudai Gázgyár
• Polgárvárosi amfiteátrum
• Törley-mauzóleum

[szerkesztés] Látnivalók a környéken

• Közép-Magyarország látnivalói
• Pest megye látnivalói
• Duna menti kerékpárutak III. látnivalói

[szerkesztés] Látnivalók összefoglaló táblázata

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Színházak, koncerttermek

• Magyar Állami Operaház
• Budapesti Operettszínház
• Zeneakadémia
• Nemzeti Színház
• Művészetek Palotája
• Millenáris Rendezvényközpont www.millenaris.hu
• Pesti Vígadó
• Erkel Színház
• Budapesti Kongresszusi Központ - Budapes Congress & World Trade Center
• Thalía Színház
• Madách Színház
• Vígszínház
• Merlin Nemzetközi Színház
• Trafó Kortárs Művészetek Háza
• Hagyományok Háza
• Duna Palota

[szerkesztés] Kulturális rendezvények

Művészeti fesztiválok (Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége - http://www.artsfestivals.hu)

• Budapesti Tavaszi Fesztivál (Budapest)
• Budapesti Régi Zene Fórum (Budapest)
• Ferencvárosi Ünnepi Játékok (Budapest)
• Budapesti Búcsú (Budapest)
• Sziget Fesztivál (Budapest)
• Budapest Nyári Opera- és Balettfesztivál (Budapest)
• Budapest Zenei Hetek (Budapest)
• Budapesti Őszi Fesztivál (Budapest)

[szerkesztés] Utazás

[szerkesztés] Megközelítés

[szerkesztés] Vonattal

Budapest Magyarország centrális vasúthálózatának központját jelenti. Ide futnak be a legfontosabb belföldi és az országot érintő nemzetközi vonalak. A nagyobb városok többsége közvetlen összeköttetésben van a fővárossal. Menetrendek elérhetők az Elvirán.

Budapest számos nemzetközi vonat végállomása is. Rendszeres összeköttetésben van Béccsel, illetve azon keresztül Berlinnel, Münchennel, a Ruhr-vidékkel, Velencével és Zürichhel. Szlovákiából Pozsonyból és Kassán át a Magas-Tátra felől jár több járat a magyar fővárosba. Érsekújvárról és Párkányból nagy számú ingázóvonat indul Budapestre. Kárpátaljáról Csapról érkeznek Intercity járatok ide, Erdélyből Szatmárnémetiből és Aradon át Temesvárról, illetve gyorsvonat Brassó–Kolozsvár–Nagyváradon át, továbbá Brassón, Segesváron és Aradon át Bukarestből.

[szerkesztés] Busszal

[szerkesztés] Autóval

Magyarország autópálya hálózata – a vasúthoz hasonlóan – Budapest központú, így autóval is vesződtségmentes a főváros megközelítése. A központi szerep azonban azt is jelenti, hogy a főváros környéki utakon igen intenzív a forgalom, elsősorban hétköznap reggelente hosszabb torlódások is kialakulnak a főbb bevezető utakon. Magyarosrszág autópálya hálózata is Budapest centrikus, éppen ezért a fővárosból a legtöbb vidéki nagyváros sztárád elérhető, ezen kívül a külföldi nagyvárosok is, mint például Bécset az M1-es autópályán, Belgrádot az M3-as autóoályán, vagy Zágrábot az M7es autópályán. A Budapest-gyűrű lassú készülése miatt a városi utak, főleg a Hungária körút rettentően túlterhelt. A városi zaj terheltség is hatalmas, ezért fontos, hogy elkészüljön az M0-ás körgyűrű, amelyet a tervezett időpont szerint 2008 második felében adnak át, viszont a jelenleg átadott szakaszok az M0-ás körgyűrűn már igencsak fejlesztésre szorulnak, hiszen a 2*2 sávon haladó forgalom gyakran torlódik, de a tervezett felújítások során 4*4 sávos autópályát szeretnének létrehozni. Az M0-ás használata ingyenes, de a többi autópályán rendszámregisztrálós díjfizetés van érvényben.

[szerkesztés] Helyi közlekedés

Budapest helyi tömegközlekedését nagyrészt a BKV ZRt. látja el. Kisebb részben a városban több helyen megálló elővárosi járatokkal Volánbusz és MÁV is szerepet vállal ebben. A BKV metró-, villamos-, trolibusz- és autóbuszhálózatot, valamint fogaskerekű-, sikló-, libegő- és hajójáratot üzemeltet.

A BKV számos jegy- és bérletfajtát kínál utasai számára. Ezek közül a legfontosabbak a vonaljegy (ára 185 Ft, járművön váltva 210 Ft), amely egy vonalon egy irányba kínál utazási lehetőséget; a napijegy (1150 Ft), amely egy naptári napra nyújt ingyenes utazási lehetőséget, illetve a turistabérlet, amely 3 napra érvényes (2500 Ft). További alternatíva lehet a hétvégi családi jegy (2200 Ft), amely 2 felnőtt és legfeljebb 5 gyerek korlátlan együttutazására érvényes hétvégéken. Felhasználható utazásra továbbá a Budapest Kártya 48, illetve 72 órás változata (5200 vagy 6500 Ft), amely pár amúgy se túl drága múzeumba kínál ingyenes vagy kedvezményes belépést, ezen túl azonban lényegesebb szolgáltatást nem nyújt a 3 napos turistabérleten felül, bár ára jóval magasabb. Egyetlen előnye, hogy Hungary Card tulajdonosok 50 % kedvezménnyel vásárolhatják meg.

A tömegközlekedés igénybevétele a bizalom elvére alapul. Ennek alapján a járművekre való felszállás és a metróállomásokra való belépés teljesen szabadon történik. Mindazonáltal elég sűrű ellenőrzésre lehet számítani, elsősorban a metróállomások területén és kijáratánál, illetve a főbb közlekedési útvonalakon. A jegy nélkül utazók pénzbüntetésre számíthatnak.

[szerkesztés] Metró

Budapest közlekedésének ütőereit a metróvonalak adják. A hálózat három vonalból áll: az 1-es metróból (sárga jelzés), amely az 1896-ban megnyílt Milleniumi Földalatti Vasútat jelenti; a 2-es metróból (piros jelzés), amely kelet-nyugat irányba közlekedik, és jelenleg az egyetlen metró, amely 3 megállójával Budát is érinti; a 3-as metróból (kék jelzés), amely a pesti oldalon biztosít könnyű észak-déli eljutást. Építés alatt áll továbbá a 4-es metró, amely északkelet-délnyugat irányban fog közlekedni összekötve 2009-től a Kelenföldi pályaudvart a Keletivel, 2010-től pedig a Bosnyák térrel.

A szerelvények általában sűrűn követik egymást. Az 1-es és 2-es metróvonalakon a hajnali és késő esti időszak kivételével nem szokásos a hosszabb várakozás. A 3-as metró szerelvényei a csúcsidőn kívül valamivel ritkábban, 5–6 percenként járnak.

Az állomásokon a tájékoztatás megfelelő. Az állomásnevek jól láthatóak a kocsikból, és érkezésnél bemondják azt a metrókban. Valamennyi állomáson találni Budapest térképet, amelyen valamennyi utca és tömegközlekedési jármű útvonala megtekinthető.

A metró állomásain csak érvényes jeggyel vagy bérlettel lehet tartozni. Ennek meglétét aránylag sűrűn ellenőrzik az ellenőrök elsősorban az állomások kijáratánál vagy azok területén.

[szerkesztés] Villamos

Budapesten számos villamosjárat közlekedik. Ezek mind minőségben, mind gyorsaságban nagyban eltérnek egymástól. Egyesek kifejezetten kényelmes eljutást biztosítanak, míg mások meglehetősen lassan jutnak el a céljukhoz. A legfontosabb budapesti villamosviszonylat a 4-es és 6-os villamos, amelyek lényegében azonos útvonalon (a Nagykörúton) közlekednek, csak Dél-Budán tér el egy kicsit az útvonaluk egymástól.

Turisták számára jelentős viszonylat a 2-es és a 19-es villamos, amelyek a pesti, illetve a budai Duna-parton közlekednek, az 1-es villamos, amely a Hungária körúton közlekedve több buszpályaudvart is összeköt, valamint az 56-os járat, amely a Moszkva térről Hűvösvölgybe közlekedik, és számtalan kirándulót szállít.

[szerkesztés] Trolibusz

Budapesten pár trolibuszjárat is üzemel, és elsősorban a VI., VII. és XIV. kerületet hálózzák be. A járművek egy jelentős hányadát teszik ki a korszerűtlen, sokszor balesetveszélyes szovjet trolibuszok, illetve a már szintén koros, valamivel modernebb csuklós Ikarus trolik. Ezek mellett csekély számban lehet találkozni a mai igényeknek megfelelő járművekkel elsősorban a 70-es, 76-os és 78-as vonalon.

[szerkesztés] Autóbusz

Bár az előbbi üzemmódok is fontosak Budapest számára, az egyik legnagyobb forgalmat az autóbuszhálózat látja el Budapesten. Számos buszjárat közlekedik a fővárosban, amelyek elsősorban a külsőbb részeket kötik össze a belsőbb területekkel, valamint egyes városrészekben biztosítanak lokális forgalmat. Budapest legjelentősebb autóbuszútvonalán a 7-es buszcsalád (7-es, piros 7-es, 73-as, piros 173-as busz) közlekedik. (Ezt fogja kiváltani a 4-es metró.)

[szerkesztés] Fogaskerekű

[szerkesztés] Sikló

[szerkesztés] Hajó

[szerkesztés] Libegő

A budai hegyek egyik különleges közlekedési eszköze a libegő, amely egy Zugliget és János-hegy közötti felvonót jelent. A libegőt a BKV üzemelteti különleges tarifákkal [22].

[szerkesztés] Éjszakai közlekedés

[szerkesztés] Taxi

[szerkesztés] Kerékpár

[szerkesztés] Gyalog

[szerkesztés] Mozgáskorlátozottaknak

[szerkesztés] Hasznos információk

[szerkesztés] Szálláshelyek

[szerkesztés] Vendéglátóhelyek

Budapesten számos vendéglátóhellyel lehet találkozni kezdve az egyszerű utcai büféktől, a bárokon, cukrászdákon át az elegáns éttermekig. Természetesen árban is nagyban eltérnek a különböző helyek, ám az árba sokszor nem csupán a minőség számít, hanem az elhelyezkedés is. Így forgalmas, csomóponti helyeken, illetve bevásárlóközpontokban a megszokottnál jóval magasabb árat kérhetnek el. A „belváros mindig drágább” mondás egyáltalán nem teljesül Budapesten, a Várnegyed és az Andrássy út kivételével az árak semmivel se magasabbak, mint Budapest külsőbb részein.

[szerkesztés] Büfék, gyorséttermek

Aki kedveli az utcai büféket, szép számmal találhat belőlük Budapesten, elsősorban a forgalmasabb, külső csomópontokban. A kínálat általában nem túl gazdag, az árak nem sokban térnek el a jobb szolgáltatást nyújtó helyekétől. Bár egyre több vendéglátóhely nyújt kulturált kiszolgálást, még mindig találni lepukkant bódékat és udvariatlan eladókat.

A 90-es években gombaszám nyíltak a különöző gyorsétteremláncok éttermei. Ilyenekkel a belváros fontosabb pontjain, a külső kerületek központjaiban, illetve az autópályák bevezető szakaszain lehet találkozni. Szolgáltatásaik színvonala és az árak a nemzetközileg megszokotthoz igazodik.

[szerkesztés] Cukrászdák, fagyizók

Budapest nem szűkölködik cukrászdákban, nyáron fagyizókban sem. Bár édességek általában kaphatók az utcai büfékben is, nem árt betérni egy-egy cukrászdábá se, ahol lényegesen magasabb minőségű termékeket lehet fogyasztani hasonló áron. Mind a belvárosban, mind a külső kerületekben találni ilyen helyeket. Többségűk elfogadható minőséget nyújt, az árak az országos átlag körüliek, a Belvárosban, de leginkább a Várnegyedben ennél valamivel magasabbak. Budapest több patináns intézménnyel is rendelkezik, amelyek komoly nemzetközi hírnévvel is rendelkeznek.

Címek:

• Gerbeaud Cukrászda és Kávéház, 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7. [40] - Legnevesebb magyar cukrászda
• Daubner Cukrászda, 1025 Budapest, Szépvölgyi ut 50. [41] - Kiválló cukrászdá, különösen előrendelés esetén
• Marcipán Cukrászda (Szamos Marcipán), 1052 Budapest, Parisi utca 3. [42] - Neves marcipánüzlet és kiválló cukrászda
• Jégbüfé, 1053 Budapest, Ferenciek tere 10. [43] - Egyszerű cukrászda a város központjában

[szerkesztés] Kávézók, kávéházak, teaházak

Budapesten a 19. század óta közkedveltek a kávéházak, amelyek nem elsősorban a fogyasztásra teszik a hangsúlyt, hanem a közösségi élet gyakorlásának helyszínei.

Címek:

• Centrál Kávéház, 1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 9. [44] - Budapest első számú elegáns kávéháza
• Gerbeaud Cukrászda és Kávéház, 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7. [45] - Legnevesebb magyar cukrászda és a hozzá tartozó kávéház
• New York Kávéház, 1073 Budapest, Erzsébet krt. 9-11. - 2006-ban újranyitott elegáns kávéház, elsősorban külföldi vendégek részére (nincs magyar étlap)

Szép lassan a kávéházak szerepét átvették a kávézók, amelyeket még mindig valamilyen ambiancia leng körül, ám ez közel se azonos a kávéházakéival. Míg kávéházat csak egy-kettőt találni Budapesten, kisebb kávézóból jócskán találni a városokban. A Ráday utca és a Liszt Ferenc tér környékén kiemelkedő számban vannak. Sok közülük rendelkezik terasszal vagy utcára nyíló résszel.

• Budapesti kávézókról (címek és értékelések)

Budapesten nincs rengeteg teaház, de egyre több nyílik belőlük. Többségük elég igényes.

Címek:

• Teaház a Vörös Oroszlánhoz, 1061 Budapest, Jókai tér 6. [46]
• Teaerdő Teaház Budapest, XI. Budapest, Lágymányosi utca 7. [47] - Az egyik első budapesti teaház
• Budapesti teaházak listája

[szerkesztés] Éttermek

[szerkesztés] Olcsó

Az olcsó éttermek jellegzetessége, hogy elsősorban csak egy előre összeállított menüt lehet fogyasztani, vagy csak hosszabb várakozás esetén juthatunk különlegesebb étkekhez. Az italválaszték (ha van) általában szegényes, üditőkre korlátozódik. A menüt szolgáltató éttermek elsősorban az ebédidejeküket töltő Budapesten dolgozóknak, ott tanulóknak, ott élőknek készült, így alapjában véve csak ebédidőben (12–14 óra) lehet ételhez jutni.

• Stoczek Étterem, 1111 Budapest, Stoczek utca 1-3. [48] - Egyetemi menza bő választékkal, olcsó étkezési lehetőség
• Govinda Vegetáriánus Étterem és Salátabár, 1051 Budapest, Vigyázó Ferenc utca 4. [49] - Vegetáriánus indiai étterem

[szerkesztés] Közepes árú

• Biedermaier Étterem, 1066 Budapest, Mozsár utca 12. [50] - 19. századi francia-magyar enteriőrrel
• Maligán Borétterem, 1036 Budapest, Lajos utca 38. [51] - Magyar specialitások
• Abszint Kávézó és Étterem, 1061 Budapest, Andrássy út 34. [52] - Dél-francia ízek
• Mongol Barbecue Étterem, 1126 Budapest, Márvány utca 19. [53] - Közismert ázsiai étterem
• Sir Lancelot Étterem, 1065 Budapest, Podmaniczky utca 14. [54] - Hangulatos, középkori étterem (étkezés is „középkori” módszerekkel)
• Pilvax Étterem (Taverna-csoport), 1052 Budapest, Pilvax köz 1-3. [55]

[szerkesztés] Luxus

• Cyrano Étterem, 1052 Budapest, Kristóf tér 7. - Nemzetközi ételek
• Gundel Étterem, 1146 Budapest, Állatkerti út 2. [56] - Talán a leghíresebb magyar étterem
• Kárpátia Étterem, 1053 Budapest, Ferenciek tere 7-8. [57] - Elegáns étterem Budapest központjában
• Mátyás Pince Étterem, 1056 Budapest, Március 15. tér 7. [58] - Reneszánsz kiszolgálás, magyar étterem

[szerkesztés] Bárok, kocsmák

Budapesten több bárt is lehet találni a belsőbb kerületekben. Ezek általános jellemzője, hogy általában este tartanak csak nyitva. Kevés kivételével – bár vannak nemdohányzóknak fenntartott helyek – jellegzetességük, hogy csak dohányfüstösen lehet távozni.

[szerkesztés] Éjszakai élet

[szerkesztés] Diszkók, szórakozóhelyek

• E-KLUB 1101 Budapest, Népligeti út 2.
• Közgáz Pince Klub, 1090 Budapest, Fővám tér 8.
• SOTE Klub, 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.

[szerkesztés] Kaszinók

• Várkert Kaszinó, 1013 Budapest, Ybl Miklós tér 9. [59]
• Tropicana Kaszinó, 1051 Budapest, Vigadó utca 2. [60]
• Las Vegas Casino, 1052 Budapest, Roosevelt tér 2. [61]

[szerkesztés] Mulatók

• Alcatraz, 1072 Budapest, Nyár utca 1. [62]
• Cotton Club, 1066 Budapest, Jókai utca 26. [63]
• Moulin Rouge, 1067 Budapest, Nagymező utca 17. [64]
• Old Man's Music Pub, 1072 Budapest, Akácfa utca 12. [65]

[szerkesztés] Weboldalak

• Fővárosi önkormányzat oldala
• Budapest utazási portál
• Budapest info
• Budapest római kori emlékei

Budapest témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz. Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Kategóriák: Budapest | Magyarország települései | Csonkok