Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A Wikitravelből
Európa : Közép-Európa : Magyarország : Észak-Magyarország : Borsod-Abaúj-Zemplén megye
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
Turisztikai régió Észak-Magyarország, Tisza-tó
Megyeszékhely Miskolc
Terület 7247,17 km2
Népesség 709 634 fő (2008)
Népsűrűség 97,9 fő/km2
Települések száma 358

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarország régió egyik megyéje. Keletről Szabolcs-Szatmár-Bereg, délről Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok, nyugatról Heves és Nógrád megye, északról Szlovákia határolja.

Tartalomjegyzék

Földrajz[szerkesztés]

Domborzata

Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje. Itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel és a közé ékelődő medencesorral. A megye déli része ezért síkság, északi területe pedig hegyes, dombos. A megye legmagasabb pontjai a Petőfi-kilátó a Bükk hegységben (956 m) és a Szalánci-hegység magyarországi nyúlványát alkotó Nagy-Milic (896 m). A Bükk hegység legmagasabb pontja Heves megyében található.

Tájegységei:

Közigazgatása[szerkesztés]

Kistérségek[szerkesztés]

Területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.

Kistérség Székhely Terület (km²) Lélekszám Település
Abaúj–Hegyközi kistérség Gönc 440,48 15 123 24
Bodrogközi kistérség Cigánd 400,53 17 804 17
Edelényi kistérség Edelény 783,21 36 155 47
Encsi kistérség Encs 449,44 24 241 36
Kazincbarcikai kistérség Kazincbarcika 459,99 62 181 32
Mezőcsáti kistérség Mezőcsát 378,56 14 788 9
Mezőkövesdi kistérség Mezőkövesd 679,66 43 664 21
Miskolci kistérség Miskolc 1006,44 271 220 40
Ózdi kistérség Ózd 550,13 72 266 29
Sárospataki kistérség Sárospatak 477,81 26 385 16
Sátoraljaújhelyi kistérség Sátoraljaújhely 311,10 23 879 19
Szerencsi kistérség Szerencs 498,95 44 337 18
Szikszói kistérség Szikszó 299,91 19 338 23
Tiszaújvárosi kistérség Tiszaújváros 256,25 33 348 16
Tokaji kistérség Tokaj 255,82 14 222 11

Nevezetességek települések szerint[szerkesztés]

Észak-Magyarország turisztikai régióban[szerkesztés]

  • Bélapátfalva (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) - Egerből észak felé haladva az Eger-patak völgyében érhető el Bélapátfalva, a Bélkő sziklatömbjeinek árnyékában magasodik a ciszterciek apátsága, amely az országban az egyetlen épen fennmaradt középkori cisztercita apátsági templom.
  • Mezőkövesd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) - A Bükk hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik. Egertől 20, Miskolctól 50 kilométerre található. Matyóföld centruma a hírneves Matyó Múzeummal. Őrzi népi hagyományait, népszokásait, építészeti emlékeit, tájházait.
  • Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) – Északkelet-Magyarország legnagyobb városa, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Budapest és Debrecen után Magyarország harmadik legnépesebb városa, regionális központ.
    • Diósgyőr - A vesztes muhi csata közelében a tatárok fosztogattak környékén és a hajdani várat is feldúlták. IV. Béla király Ernye bánnak adományozott birtokai között szerepelt 1271-ben a győri terület neve is. Az egykori földvár helyére kővár épült ovális formával. Ernye fia, István nádor, nemzetségének székhelyévé vált. 1316-ban a család tagjai Borsa Kopasz lázadásához csatlakoztak, így birtokaikat elvesztették. A vár legvirágzóbb korszakát I. (Nagy) Lajos idején élte.
    • Újmassa - A Hámori-tótól 3 km-re kereshetjük fel Magyarország első ipari létesítményét, az 1813-ban Fazola Frigyes által építtetett vasolvasztót, vagy Őskohót. Mellette látható a Massa Múzeum (Országos Műszaki Múzeum Kohászati Múzeuma), amely a diósgyőri vasgyártás, a Diósgyőr-hámori Vasmű 100 esztendős történetét eleveníti fel.
  • Muhi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) – Nemzeti emlékhely, 1241-ben a tatárjárás csatájának helyszíne, Batu kán hadai és IV. Béla seregének összecsapása a magyarok vereségével végződött. Az emlékmű Vadász György tervei alapján készült.
  • Parád (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) – A palócok földjének központjában fekszik Magyarország legidősebb klimatikus gyógyhelye. Nevezetes még a Palóc-ház, melyben a népművészet elemeit mutatják be a közönségnek.
  • Parádfürdő (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) – Gyógyvize a 17.század óta ismert, nőgyógyászati problémákat kezelnek vele. Legérdekesebb látnivalói a hintókat kiállító Kocsimúzeum és az Ásványvíz Gyűjtemény.
  • Parádsasvár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) – Különlegessége a parádi gyógyvíz, melyet palackozott formában ajánlanak gyomorpanaszokra és a 18.század óta készített parádi üveget előállító Üveggyár.
  • Sárospatak (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) - Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre fekszik, az Északi-középhegység lábánál, a Bodrog folyó mentén. A kisváros II.Rákóczi Ferenc székhelye volt. A Rákóczi vár legértékesebb része a gótikus és a reneszánsz szárny. A Református Kollégium múzeumában az iskola történetébe, könyvtárának anyagába nyerhetünk betekintést.
  • Sátoraljaújhely (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) – A Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység északkeleti részében, a szlovák határ mentén fekszik. Három tájegységet köt össze: a Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja „kapuja”. Magyarország legészakibb városában a barokk belváros, a 13. századi templom és a Barátszer, a Kazinczy Múzeum a Szár-hegyi (Trianon emlékére felállított) Keresztút hívja fel magára a figyelmet. A központtól 3 km-re fekszik Széphalom Kazinczy Ferenc (1759-1831) síremlékével).
  • Szerencs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) – Miskolctól 30 kilométerre. A Szerencsi-dombság déli lábánál, a Taktaköz peremén helyezkedik el. Reneszánsz várkastélya (Szerencsi vár) a Rákócziak tulajdona volt. Termeiben megtekinthető a Zempléni Múzeum gazdag gyűjteménye.
  • Tokaj - (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) – Miskolctól 54 km-re fekszik, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál. A Tokaji borvidék központja, a Tokaji Aszú hazája, a Tokaj kultúrtáj Világörökség egyik települése. Érdemes ellátogatni a Tokaj Múzeumba, a Rákóczi Pincébe és a görög-ortodox templomba.

Tisza-tó turisztikai régióban[szerkesztés]

  • Tiszaújváros (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) – Alig 35 esztendős város, gyógyfürdőhely a Tisza és a Sajó találkozásánál modern termálfürdővel. A Fazekasház Füred népi művészetét mutatja be.

Nevezetességek tematikai felosztásban[szerkesztés]

Természeti örökség[szerkesztés]

Természetvédelmi területek[szerkesztés]

  • Aggteleki Nemzeti Parkhttp://anp.nemzetipark.gov.hu Területe: 19 892 hektár - fokozottan védett 3922 hektár. Alapítva: 1985. Fekvése: Észak-Magyarországi-középhegység. Az UNESCO Világörökség része 1995 óta.
    • Bemutatóhelyei a Baradla-barlang (Aggtelek-Jósvafő) és a Vass Imre-barlang.
    • Tanösvények: Baradla tanösvény (Aggtelek-Jósvafő), Tohonya-Kuriszlán tanösvény (Jósvafő), Fürkész-ösvény (Jósvafő), Szádvár tanösvény (Szödliget), Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvény (Bódvaszilas), Borz tanösvény (Szin-Szelcepuszta).
    • Barlangtúrák: Baradla-barlang (Aggtelek-Jósvafő), Béke-barlang, Rákóczi-barlang, Rákóczi-barlang, Vass Imre-barlang, Meteor-barlang, Kossuth-barlang.

Gyógyvizek, termálvizek[szerkesztés]

Gyógyfürdők

  • Zsóry Gyógy- és Strandfürdő vagy rövidebben Zsóry-fürdő (Mezőkövesd): 1939-ben olajkutató talapfúrás alkalmával 800 m mélyből tört elő a 72 fokos kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és izületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. [1]
  • Barlang- és Gyógyfürdő (Miskolctapolca): 1934-ben nyilvánították üdülőhellyé. Pávai Vajna Ferenc négy barlang megvizsgálása után 1-1,5 méter magasságban részenként 28 °C-s vizet talált a karszt üregeiben - ilyen magas hőfokú víz karsztrendszerben Európában sehol nem bukkant fel még másutt. A feltárás során melegvíz forrásra (31,5 °C) is akadtak. 1941. május 28-án megnyitották a Termálfürdőt. 2002. július 19-én az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának határozata gyógyfürdővé emelte és gyógyászati ellátás szempontjából országos kategóriába sorolta. [2]
  • Termálfürdő Komplexum (Tiszaújváros): Gyógyfürdője 1200 méter mélységből feltörő 57 Celsius fokos termálvízzel működik, melynek sókoncentrációja, nátrium-klorid és hidrogén-karbonát tartalma magas, így izületi, idült nőgyógyászati és urológiai panaszok kezelésére hasznosítják. A medencékben a víz 32, 36, 38 illetve 40 fokos. [3]

Termálfürdők:

  • Termálfürdő - Bogács: 1955-ben olajkutató fúrások alkalmával egy fúrómunkás "kideríthetetlen okokból az emelőszerkezethez ment, és meghúzta a fúrókötelet indító kart. A fúrórudazat megindult lefelé, miközben a dolgozót kb. 2 méter magasba emelte. Innen a szerkezetet elengedve az emelő mellé zuhant. Ez a folyamat nagyon gyorsan zajlott le, közben a termelőcső-oszlop 5-7 méteres zuhanása következett be. Ekkor érkezett meg a váltást hozó teherautó, ahonnan Domján István fúrómester leugorva nyomdafestéket alig elviselhető hangnem kíséretében az emelőműnél feltápászkodó embert fenéken rúgta. A kiabálásra és szokatlan zajra a két műszak emberei összegyűltek és a fúrómester szitok-átok szövegét hallgatták. Az események után kb. 10 perccel egy dolgozó felkiáltott: " Jön a víz a lyukból! ". Gőzölgő víz tört ki 60-70 C fokkal, becslés szerint 200-300 liter/perc hozammal. 1958-59-ben a Megyei Vízmű Vállalat fúrást végeztetett és kiásták az első fürdőmedence gödrét is. [4]

Zarándokhelyek, egyházi emlékek[szerkesztés]

Történelmi emlékek, várak és kastélyok[szerkesztés]

Népi építészet, folklorisztika[szerkesztés]

Gasztronómiai nevezetességek[szerkesztés]

Sport és kikapcsolódás (Aktív turizmus)[szerkesztés]

Üdülőkörzetek[szerkesztés]

Túrázás, természetjárás[szerkesztés]

Hajózás és vitorlázás[szerkesztés]

Egyéb kaland- és nyári vízi sportok[szerkesztés]

Sielés - téli sportok[szerkesztés]

Lovas turizmus[szerkesztés]

Horgász turizmus[szerkesztés]

Vadász turizmus[szerkesztés]

  • A külföldi vendégek vadásztatását csak vadászatszervező irodák intézhetik. Az egyes vadfajok vadászata évente változó időpontokban engedélyezve.

Falusi turizmus[szerkesztés]

Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete

Települések: Baskó, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bogács, Bükkzsérc, Csernely, Dédestapolcsány, Erdőbénye, Erdőhorváti, Füzérradvány, Garadna, Gönc, Hejce, Hídvégardó, Irota, Krasznokvajda, Mogyoróska, Olaszliszka, Rátka, Répáshuta, Sajtóecseg, Tarcal, Tardona, Telkibánya, Tibolddaróc, Tolcsva, Varbó.

Látnivalók táblázatban[szerkesztés]

Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folkorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Megközelítés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Légi közlekedés[szerkesztés]

Vízi közlekedés[szerkesztés]

Hasznos információk[szerkesztés]

Tourinform irodák:

  • Tourinform Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 3530 Miskolc, Széchenyi utca 35., Tel: +36(46)508-773, Fax: +36(46)508-773
  • Tourinform Abaújszántó, 3881 Abaújszántó, Szent István tér 4., Tel: +36(47)330-053, Fax: +36(47)330-053
  • Tourinform Aggtelek, 3759 Aggtelek, Baradla oldal 3., Tel: +36(48)503-001, Fax: +36(48)503-002
  • Tourinform Dédestapolcsány, 3643 Dédestapolcsány, Petőfi utca 21., Tel: +36(48)501-037, Fax: +36(48)501-037
  • Tourinform Edelény, 3780 Edelény, Borsodi út 7., Tel: +36(48)342-999, Fax: +36(48)342-999
  • Tourinform Encs, 3860 Encs, Rákóczi utca 9., Tel: +36(46)587-389, Fax: +36(46)587-390
  • Tourinform Mezőkövesd, 3400 Mezőkövesd, Szent László tér 23., Tel: +36(49)500-285, Fax: +36(49)500-286
  • Tourinform Miskolc, 3525 Miskolc, Városház tér 13. (városi), Tel: +36(46)350-425, Fax: +36(46)348-921
  • Tourinform Sárospatak, 3950 Sárospatak, Eötvös utca 6.
  • Tourinform Tiszaújváros, 3580 Tiszaújváros, Széchenyi út 27., Tel: +36(49)540-238, +36(49)540-239, Fax: +36(49)540-122
  • Tourinform Tokaj, 3910 Tokaj, Serház utca 1.
  • Tourinform Zemplén, 3980 Sátoraljaújhely, Hôsök tere 3., Tel: +36(47)321-458, Fax: +36(47)321-458

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Borsod-Abaúj-Zemplén megye témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Magyarország megyéi

Budapest főváros
Bács-Kiskun megye · Baranya megye · Békés megye · Borsod-Abaúj-Zemplén megye · Csongrád megye · Fejér megye · Győr-Moson-Sopron megye · Hajdú-Bihar megye · Heves megye · Jász-Nagykun-Szolnok megye · Komárom-Esztergom megye · Nógrád megye · Pest megye · Somogy megye · Szabolcs-Szatmár-Bereg megye · Tolna megye · Vas megye · Veszprém megye · Zala megye

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak