Baranya megye

A Wikitravelből

Tartalomjegyzék

BARANYA MEGYE
Baranya megye címere
Baranya megye
Turisztikai régió Dél-Dunántúl
Megyeszékhely Pécs
Terület 4429,51 km2
Népesség 402 700 fő
Népsűrűség 89,76 fő/km2
Települések száma 301

Baranya megye Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Északnyugatról Somogy megye határolja, északról Tolna megye, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről a határ és a Dráva. Székhelye Pécs.

Természetföldrajz[szerkesztés]

Domborzata[szerkesztés]

Baranya földrajzilag változatos terület, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található. Éghajlatára jellemző a mediterrán hatás, a napfényes órák száma magas. A csapadék mértéke jelentős, az országban a legmagasabb. Termál- és ásványvizekben a megye igen gazdag, ahogy egyéb ásványkincsekben is: az ország feketeszén-készletének 98%-a itt található.

Tájegységei: Mecsek, Villányi-hegység, Zselic és Ormánság.

Vízrajza[szerkesztés]

Gazdaságföldrajz[szerkesztés]

Ipar[szerkesztés]

Évtizedeken át jelentős bányászat folyt a területen, jelenleg ez visszaszorulóban van, helyét a könnyűipar veszi át.

  • bőrgyártás (Pécsi Bőrgyár Rt.)
  • dohánygyártás (BAT Pécsi Dohánygyár Kft.)
  • porcelángyártás (Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt.)
  • sörgyártás (Pécsi Sörfőzde Rt.)
  • cipőgyártás (Szigetvár)
  • cementgyártás (Beremend)
  • elektronikai termékek gyártása (Elcoteq Magyarország Kft.)
  • tejtermékek gyártása (Új-MiZo Rt.)

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A sík részeken gabonatermesztés folyik, míg a délre néző dombok és a napsugaras órák magas száma a szőlőtermesztésnek kedveznek. A baranyai szőlőkultúra a római kor óta folyamatos.

Történelme[szerkesztés]

Területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt szláv népcsoport lakta. I. István Pécsett püspökséget alapított és neki adományozta a megyét. Az ispán székhelye Baranyavár volt.

1526-tól a Török Hódoltsághoz tartozott, 1689-ben szabadult fel. Régi határai 1919-ig megmaradtak. A trianoni békeszerződés értelmében a megye elveszítette déli részét, 1163 km²-nyi területet.

1950-ben a megyerendszer újraszervezésekor, Somogytól Baranyához kerül a Szigetvári járás és Felsőszentmárton.

Baranya megyében a legmagasabb a nemzetiségiek aránya (14%, ebből a 2001-es népszámláláskor 5,5% vallotta magát etnikumnak, szemben az országos átlaggal, ami 2,2%). Itt él az országban élő német anyanyelvűek 34%-a és a délszláv anyanyelvűek 32%-a.

Közigazgatása[szerkesztés]

Baranya településszerkezete leginkább Borsod-Abaúj-Zemplénéhez hasonlít, jellemzők rá a végletek: székhelye régióközpont, egyike az ország öt legnagyobb városának és három legnagyobb agglomerációjának, de a megye településeinek több, mint kétharmada 500 lakosnál kisebb lélekszámú apró- vagy törpefalu. A megye lakosságának fele a megyeszékhelyen, vagy közvetlen környezetében lakik. A népesség 22%-a ezer főnél kisebb lélekszámú településeken él.

Megyei jogú városok[szerkesztés]

Városok[szerkesztés]

(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai szerint)

A megye kistérségei[szerkesztés]

Baranyai kist.png

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint:

Pécsi kistérség[szerkesztés]

  • kistérség Baranya megyében, központja: Pécs.
Települései[szerkesztés]
B-ikist0Pécs.png

Abaliget | Aranyosgadány | Áta | Bakonya | Baksa | Birján | Bogád | Bosta | Cserkút | Egerág | Ellend | Görcsöny | Gyód | Husztót | Keszü | Kisherend | Kovácsszénája | Kozármisleny | Kökény | Kővágószőlős | Kővágótöttös | Lothárd | Magyarsarlós | Nagykozár | Ócsárd | Orfű | Pécs | Pécsudvard | Pellérd | Pogány | Regenye | Romonya | Szalánta | Szemely | Szilvás | Szőke | Szőkéd | Tengeri | Téseny

Komlói kistérség[szerkesztés]

  • kistérség Baranya megyében, központja: Komló.
Települései[szerkesztés]
B-ikist0Komló.png

Bodolyabér | Egyházaskozár | Hegyhátmaróc | Hosszúhetény | Kárász | Komló | Köblény | Liget | Magyaregregy | Magyarhertelend | Magyarszék | Mánfa | Máza | Mecsekpölöske | Szalatnak | Szárász | Szászvár | Tófű | Vékény

Mohácsi kistérség[szerkesztés]

  • kistérség Baranya megyében, központja: Mohács.
Települései[szerkesztés]
B-ikist0Mohács.png

Babarc | Bár | Belvárdgyula | Bezedek | Bóly | Borjád | Dunaszekcső | Erdősmárok | Feked | Geresdlak | Görcsönydoboka | Hásságy | Himesháza | Homorúd | Ivándárda | Kisbudmér | Kisnyárád | Kölked | Lánycsók | Lippó | Liptód | Majs | Maráza | Máriakéménd | Mohács | Monyoród | Nagybudmér | Nagynyárád | Olasz | Palotabozsok | Pócsa | Sárok | Sátorhely | Somberek | Szajk | Szebény | Szederkény | Székelyszabar | Szűr | Töttös | Udvar | Véménd | Versend

Szigetvári kistérség[szerkesztés]

  • kistérség Baranya megyében, központja: Szigetvár.
Települései[szerkesztés]
B-ikist0Szigetvár.png

Almamellék | Almáskeresztúr | Bánfa | Basal | Boldogasszonyfa | Botykapeterd | Bürüs | Csebény | Csertő | Dencsháza | Endrőc | Gyöngyösmellék | Hobol | Horváthertelend | Ibafa | Katádfa | Kétújfalu | Kisdobsza | Kistamási | Magyarlukafa | Merenye | Molvány |Mozsgó | Nagydobsza | Nagypeterd | Nagyváty | Nemeske | Nyugotszenterzsébet | Patapoklosi | Pettend | Rózsafa | Somogyapáti | Somogyhárságy | Somogyhatvan | Somogyviszló | Szentdénes | Szentegát | Szentlászló | Szigetvár | Szörény | Szulimán | Teklafalu | Tótszentgyörgy | Várad | Vásárosbéc | Zádor

Siklósi kistérség[szerkesztés]

  • kistérség Baranya megyében, központja: Siklós.
Települései[szerkesztés]
B-ikist0Siklós.png

Alsószentmárton| Babarcszőlős | Beremend| Bisse | Cún | Csarnóta | Diósviszló | Drávacsehi | Drávacsepely | Drávapalkonya | Drávapiski | Drávaszabolcs | Drávaszerdahely | Egyházasharaszti | Garé | Gordisa | Harkány | Illocska | Ipacsfa | Ivánbattyán | Kásád | Kémes | Kisdér | Kisharsány | Kisjakabfalva | Kiskassa | Kislippó| Kistapolca | Kistótfalu | Kovácshida | Lapáncsa | Magyarbóly |Márfa | Márok | Matty | Nagyharsány | Nagytótfalu | Old | Palkonya | Pécsdevecser | Peterd | Rádfalva | Siklós | Siklósbodony | Siklósnagyfalu | Szaporca | Szava | Tésenfa | Túrony | Újpetre | Villány |Villánykövesd | Vokány

Szentlőrinci kistérség[szerkesztés]

Települései[szerkesztés]
B-ikist0Sztlőrinc.png

Bicsérd | Boda | Bükkösd | Cserdi | Csonkamindszent | Dinnyeberki | Gerde | Gyöngyfa | Helesfa | Hetvehely | Kacsóta | Királyegyháza | Okorvölgy | Pécsbagota | Sumony | Szabadszentkirály | Szentkatalin | Szentlőrinc | Velény | Zók

Pécsváradi kistérség[szerkesztés]

  • kistérség Baranya megyében, központja: Pécsvárad.
Települései[szerkesztés]
B-ikist0Pécsvárad.png

Apátvarasd | Berkesd | Erdősmecske | Erzsébet | Fazekasboda | Hidas | Kátoly | Kékesd | Lovászhetény | Martonfa | Mecseknádasd | Nagypall | Óbánya | Ófalu | Pécsvárad |Pereked | Szellő | Szilágy | Zengővárkony

Sásdi kistérség[szerkesztés]

  • kistérség Baranya megyében, központja: Sásd.
Települései[szerkesztés]
B-ikist0Sásd.png

Ág | Alsómocsolád | Bakóca | Baranyajenő | Baranyaszentgyörgy | Bikal | Felsőegerszeg | Gerényes | Gödre | Kisbeszterce | Kishajmás | Kisvaszar | Mágocs | Mekényes | Meződ | Mindszentgodisa | Nagyhajmás | Oroszló | Palé | Sásd | Szágy | Tarrós | Tékes | Tormás | Varga | Vásárosdombó | Vázsnok

Sellyei kistérség[szerkesztés]

  • kistérség Baranya megyében, központja: Sellye.
Fekvése[szerkesztés]

A terület Ormánságként ismert, a Dráva és a Fekete-víz által határolt területen található.

Települései[szerkesztés]
B-ikist0Sellye.png

Adorjás | Baranyahídvég | Besence | Bogádmindszent | Bogdása | Csányoszró | Drávafok | Drávaiványi | Drávakeresztúr | Drávasztára | Felsőszentmárton | Gilvánfa | Hegyszentmárton | Hirics | Kákics | Kemse | Kisasszonyfa | Kisszentmárton | Kórós | Lúzsok | Magyarmecske | Magyartelek | Markóc | Marócsa | Nagycsány | Okorág | Ózdfalu | Páprád | Piskó | Sámod | Sellye | Sósvertike | Vajszló | Vejti | Zaláta


Baranya járásai[szerkesztés]

Baranya megye járásai 2013. január 1-jétől


Baranya megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Bólyi járás Bóly
16
1
11 879
220,03
54
2 Hegyháti járás Sásd
25
2
12 662
360,72
35
3 Komlói járás Komló
20
1
35 084
292,48
120
4 Mohácsi járás Mohács
26
1
34 901
600,98
58
5 Pécsi járás Pécs
40
2
180 138
623,07
289
6 Pécsváradi járás Pécsvárad
17
1
11 787
246,44
48
7 Sellyei járás Sellye
38
1
14 383
493,69
29
8 Siklósi járás Siklós
53
3
36 106
652,99
55
9 Szentlőrinci járás Szentlőrinc
21
1
15 044
282,43
53
10 Szigetvári járás Szigetvár
45
1
25 158
656,76
38

Nevezetességei települések szerint[szerkesztés]

  • Abaliget (Baranya megye) - Nevezetessége, az Abaligeti cseppkőbarlang 1768 óta ismert. Vezetővel látogatható része kb. 500 m. A barlang egyik termében padokat helyeztek el azok számára, akik légzőszervi megbetegedésük gyógyítása céljából érkeznek ide. 1967-től védett cseppköves forrásbarlang, környéke természetvédelmi terület. Ez az egyetlen kiépített, látogatható cseppkőbarlang a Dunántúlon.
  • Mohács (Baranya megye) - Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett busójárás, melynek idejére több ezren látogatnak el Mohácsra. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű csata, melynek során a szervezetlen magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a hatalmas túlerőben lévő török sereg ellen. Az elmúlt évtizedekben bizonyították be a csata valódi helyszínét. 1975-ben találtak az első tömegsírokat, majd 1976-ban, a 450. évfordulóra alakították ki a Mohácsi Történelmi Emlékhelyet. A héthektáros parkban Vadász György és Zalay Buda alkotásai láthatók. A bejáratot, a díszkaput Pölöskei József ötvösművész készítette. A kapubéllet zárókő nélküli, rácsszerkezetének elemei emberi csontok képzetét kívánja kelteni. A parkban a tömegsírokat amfiteátrum-szerűen emelkedő sétányok veszik körbe. 120 jelképes kopjafa vagy sírjel áll az emlékparkban. A város híressége még a Püspöki Palota és a Szent Jakab-kápolna.
  • Orfű (Baranya megye) - A Mecsek lábánál fekvő üdülőfalu, ahol a Pécsi-tó, a Herman Ottó-tó és az Orfűi-tó várja a fürdőzőket illetve a horgászokat.
  • Pécs (Baranya megye) - A turisztikai régió legfőbb látnivalóját a régió székhelye jelenti. Utcáin sétálva feltárul előttünk húsz évszázad történelme, egymásra rakódott-rétegződött hagyatéka: a római kori elődváros nyomai, a 4. századi ókeresztény nekropolisz, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török dzsámik és mecsetek, a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a skandináv típusú lakótelep - Európa történelmének kulturális egyvelege. 2010-ben Pécs lesz Európa egyik kulturális fővárosa. Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található. Egész évben kulturális programok sokasága várja a szórakozni vágyó embereket. Főleg nyáron érik egymást a fesztiválok. Gyűjteményei – Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca” –, városi és magángalériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják. Jeles látnivalói a Dzsámi, az Ókeresztény sírkamrák (UNESCO Világörökség), Jakováli Hasszán dzsámija és Idrisz baba türbéje.
  • Pécsvárad (Baranya megye) - A váráról híres település. Az épület az államalapítás korának emléke, mely Asztrik püspököt idézi. A vár és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való. A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Figyelmet érdemel még Szabó László 1956-os emlékműve.
  • Siklós (Baranya megye) - A legdélebbi fekvésű város Baranyában az országban legépebben fennmaradt várnak köszönheti hírnevét. Tulajdonosai többször átépítették, gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyek egyaránt fellehetők rajta. A vártörténeti kiállítás, Gádor István kerámia kiállítása illetve a kesztyű kiállítás egyaránt megtekinthető falai közt. Kanizsai Dorottya szobra a várárokban áll. A várkápolna XIV-XV. századi belső tere ugyancsak figyelmet érdemel. 1992-ben Siklóson felújították Malkocs bej dzsámiját.
A Siklóssal összeépült településen áll az egyik legnevesebb katolikus zarándokhely kegytemploma, a Máriagyűdi Bazilika. Hivatalosan VII. Pius pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben. A ferencesek építette és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyányi Kázmér gróf, horvát bán adományából.
  • Sikonda (Baranya megye) - Gyógyfürdő település a Mecsek északi oldalán hidrogén-karbonátos vízzel. Lehetőség nyílik itt még a Sikondai Pihenőpark és a közeli Melegmányi-völgy túraútvonalainak felkeresésére is.
  • Szigetvár (Baranya megye) - Történelmi emlékhely, Említésre méltó történelmi központja és a szigetvári vár. Szigetvár erődítményrendszere magába foglalta a virágzó települést is. 1463-ban a Garai-, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. 1541-ben Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, Török Bálint felesége átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak. 1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, s kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. Szulejmán szultán 1566-ban foglalta el. A várban kapott helyet a Zrínyi Miklós Vármúzeum. Török kori épületei még az Ali pasa mecset (1589) és az egyetlen Magyarországon fennmaradt török lakóház (XVI. sz.).
  • Villány (Baranya megye) - Borvidéki központ főutcáján műemlék jellegű pincesorokkal (Merlot, Cabernet, Kéknyelű) és a Teleki Zsigmond Bormúzeummal. Érdemes meglátogatni még a modern művészek alkotásait tartalmazó Villányi Szoborparkot is.

Nevezetességek tematikai felosztásban[szerkesztés]

Természeti örökség[szerkesztés]

Természetvédelmi területek[szerkesztés]

Gyógyvizek, termálvizek[szerkesztés]

Baranya megye gyógyfürdői

  • Harkányi Gyógy- és Strandfürdő vagy Baranya Megyei Önkormányzat Gyógyfürdőkórháza - Harkány: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 C-fokos vizet szállítanak. Víz összetétele: alkáli-hidrogénkarbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a "Reumások Mekkája" néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény vize a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják. [1]
  • Hullám Uszoda, Strand- és Gyógyfürdő - Pécs: 1935-ben alapított létesítmény, nevét a szabadtéri strandunkon felszerelt hullámoztató berendezésről kapta, része a Abay Nemes Oszkár sportuszoda 50 m2 vízfelülettel, Búvárbébi Úszóiskolával. Hagyományos fürdési lehetőséget a Hullám Egészségmegőrző Paradicsomban találnak a fürdőzők. A Hullámfürdő a gyógyászati szolgáltatásai révén gyógyfürdő is. [2]
  • Szigetvári Termál- és Gyógyfürdő - Szigetvár: 62 fokos gyógyvize 800 méteres mélységből tört fel 1966-ban, nátrium-kloridos alkáli-hidrogén-karbonátos magas fluorid tartalmú víz, mely főleg a mozgásszervi illetve reumatikus panaszok enyhítésére használható. Fluorid tartalma a csontritkulás lassítását segíti elő idős korban. [3]

Épített örökség[szerkesztés]

Néprajz, folklorisztika[szerkesztés]

  • Ormánság
    • Harkány
    • Kovácshida
    • Adorjás
    • Kórós
    • Vajszló
    • Csányoszró
    • Sellye
    • Drávaiványi
    • Bogdása
    • Drávafok
    • Lakócsa
    • Szigetvár
  • Zselic (Baranya megyei települései)
    • Magyarlukafa
    • Almamellék
    • Ibafa
    • Szentlászló
    • Boldogasszonyfa

Látnivalók táblázatban[szerkesztés]

Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folkorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Megközelítés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Légi közlekedés[szerkesztés]

Vízi közlekedés[szerkesztés]

Helyi közlekedés[szerkesztés]

  • Pannon Volán Zrt,
  • Pécsi Közlekedési Zrt.

Hasznos tudnivalók[szerkesztés]

Tourinform irodák[szerkesztés]

  • Tourinform Baranya, 7621 Pécs Széchenyi tér 9., Tel.: (72)213-315, Fax: (72)212-632, Email: baranya-m@tourinform.hu
  • Tourinform Bóly, 7754 Bóly, Erzsébet tér 1., Tel./fax: (69)368-100, Email: boly@tourinform.hu
  • Tourinform Harkány, 7815 Harkány, Kossuth u. 2/a, Tel.: (72)479-624, Fax: (72)479-989, Email: harkany@tourinform.hu
  • Tourinform Kárász, 7333 Kárász, Petőfi u. 36., Tel./fax: (72)420-074, Email: karasz@tourinform.hu,
  • Tourinform Magyarhertelend, 7394 Magyarhertelend, Kossuth L. u. 46., Tel.: (72)521-002, Tel./fax: (72)521-001, Email: magyarhertelend@tourinform.hu
  • Tourinform Mohács, 7700 Mohács, Széchenyi tér 1., Tel.: (69)505-515, Tel./fax: (69)505-504, Email: mohacs@tourinform.hu
  • Tourinform Orfű, 7677 Orfű Széchenyi tér 1., Tel.: (72)598-115, (72)598-116, Fax: (72)598-119, Email: orfu@tourinform.hu
  • Tourinform Pécsvárad, 7720 Pécsvárad, Kossuth L. u. 31., Tel./fax: (72)466-487, Email: pecsvarad@tourinform.hu
  • Tourinform Siklós, 7800 Siklós, Felszabadulás u. 3., Tel.: (72)579-090, Fax:(72)579-091, Email: siklos@tourinform.hu


Források[szerkesztés]

  • Padányi, Ágnes: Ungarn. Schritt für Schritt. Ungarischer Tourismusamt. 2003.
  • Gyógy + wellness (katalógus 2008., kiad. Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság - www.itthon.hu)
  • Dél-Dunántúl. Magyar mediterrán, hétvégi kirándulások. Kiad. Magyar Turizmus Rt. Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság, szöveg: Érsek Erika. Pécs, 2003.
  • Zarándok.hu - Zarándokhelyek Magyarországon

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Baranya megye témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Magyarország megyéi

Budapest főváros
Bács-Kiskun megye · Baranya megye · Békés megye · Borsod-Abaúj-Zemplén megye · Csongrád megye · Fejér megye · Győr-Moson-Sopron megye · Hajdú-Bihar megye · Heves megye · Jász-Nagykun-Szolnok megye · Komárom-Esztergom megye · Nógrád megye · Pest megye · Somogy megye · Szabolcs-Szatmár-Bereg megye · Tolna megye · Vas megye · Veszprém megye · Zala megye


Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak