Bakonysárkány

A Wikitravelből

Tartalomjegyzék

[+] Fekvése
- Természeti adottságok
[+] Története
- Közelmúltja és jelene
Nevezetességek
Rendezvények
Képtár
[+] Utazási tanácsok
- [+] Megközelítés
  - Közúti közlekedés
  - Vasúti közlekedés
[+] Hasznos információk
- Szálláshelyek
- Vendéglátóhelyek

Bakonysárkány: község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A faluház

A község Komárom-Esztergom megye déli részén Fejér megye határán fekszik. A község elérhető a 81. számú főközlekedési út mentén (Győr-Székesfehérvár). Kisbértől 9 km-re délre, Mórtól 12 km-re északra, a Bakony és a Vértes-hegység között, a Móri-árok lejtőin fekszik. Az 1960-as években moderniztált és új vonalvezetésű út elkerüli a települést. A községnek van vasútállomása a Komárom-Székesfehérvár vasútvonalon.

[szerkesztés] Természeti adottságok

A település 200 m-es tsz. feletti dombhátakon részben a Bakony, részben a Vértes lankáin fekszik a Móri-árok tektonikus vonalának északi végződésénél. Területéről északra és délre is indulnak patak völgyek a Concó illetve a Gaja-patak felé. Komolyabb vízbázis hiánya miatt a vízellátás az 1980-as években megépített ivóvíz (táv) vezetékében biztosított. Benne tatabányai karsztvíz folyik. Felszín alkotó közetei: A homokkő, agyagmárga, kavics és homok is elfordul. Természetes növénytakarója a cseres kocsánytalan és cseres molyhos tölgyes. Talaja az agyagbemosodásos barna erdőtalaj.

Éghajlata nedves kontinentális terület, mérsékelten hűvös és a mérsékelten száraz változata jellemzi. Évi középhmérséklete 9,6 °C, az éves csapadékátlaga 650 mm. Az uralkodó szélirány nyugati és északnyugati.

[szerkesztés] Története

A település valószínűleg a rómaiak korában is létezett, mert a Arrabonát-Alba Régiával (Győrt-Székesfehérvárral) összekötő hadiút mentén volt megtalálható. Sárkány faluról az első nem hiteles adatot egy 1247-es oklevélben találhatjuk meg. Eszerint IV. Béla király a tatárjárás után Miklós fiának (Bechend comes) adományozta jutalomként a velencei hadjáratban tanúsított vítézségéért. 1287-ben a Pylis nemzetségbeli Demeter comesnek adta el.A vevő Bechend comes veje volt.

1193-tól említik, Csókakő várához tartozó birtok volt. Más okiratok szerint 1287-ben a fontos hadászati szerepet játszó Csókakő tartozéka.

A középkori falu – a hagyomány szerint – a Faluhely dülő mellett lévő "Sárkánlyuk"-ból nyerte a nevét. Ma is fákkal benőtt ingoványos tavacskává szélesedő árok, mely korábban tekintélyesebb lehetett. Innen ered a Büdös-ér. A középkori falu a Faluhely dülő helyén keresendő. 1448-tól a Rozgonyi család tulajdona. II. Ulászló 1508-ban Kanozsai Györgynek ajándékozta.

Az 1543-as török hadjárat során elfoglalták. Ez rövidebb hosszabb megszakításokkal 1686-ig tartott.

1692-ben megalakult az új nemesi vármegye. Ujjászervezdött Fejér megye közigazgatása. A község, mely a középkorban többszőr Komárom vármegye része volt 1950-ig végleg Fejér megyéhez került.

A török időket követően még évtizedekig lakatlan maradt a falu. I. Lipót Hochburgi Haas Jánosnak adományozta. {Moson} Magyaróvári számadótiszt volt.) Ő is még lakatlan tarületként kapta meg. A falu élete s Hochburg család által végrehajtott német betelepítéssel kezdte meg újra az életét.

A nyugat-morvaországi Hochburg birtokról 24 család települt át Wágner és a Wuts család vezetésével. A falu ekkor került a jelenlegi helyére. Ekkor már állt a mai falu közepén egy barokk hatást keltő nagyvendéglő. (Wágner ház) E köré épültek fel a telepesek kis házai. A betelepítés 1720-1740 közé tehető. A sárkányiak lelki gondozását a szintén betelepített kapucinusok látták el. 1788-ban alapították meg az első önálló plébániáját. A templomot 1804-ben kezdték el építeni, amit 1807-ben szenteltek fel.

A községnek már 1778-ban volt egy nádfedeles, egytantermes épülete.

[szerkesztés] Közelmúltja és jelene

1860-ban megépült az Újszőny (Komárom) – Székesfehérvár vasútvonal. Ez segítette Sárkány fejlődését. 1897-ben épült fel a régi községháza, amelynek alapzatára 1968-ban az új tanácsháza épült fel. Felújításként, az akkori jogszabályok miatt. 1874-ben újabb iskola épült fel a régi helyén. Ezt váltotta fel a jelenlegi, amit 1929-ben építettek meg. A mai napig többszőr korszerűsítették. Az 1880-as évektől nagy erdőirtások folytak a település környékén. Ezekre az akkor használatos dülőnevek utalnak. A vasút könnyűvé tette a fa elszállítását, ezzel fellendítve az egyébként szegény falut. A friss nemességű Vértesy család birtokába került 350 kh termőföld, az akkor már felparcellázott báró Biske föld jó része, viszont a falusi parasztgazdák kezébe került. Az 1890-es évek száraz évek jónéhány gazda tünkremenéséhez járultak hozzá. Az árverések után szinte minden családból kivándoroltak Amerikába. A 20. század elején sokan visszatértek és a megszerzett vagyonukból új életet kezdtek.

A község neve elé 1902-től fűzték a Bakony szót. A 20. század elején igen élénk társadalmi élet zajlott a faluban. Több egylet alakult. Így az Oltáregylet,az Önkéntes Tüzoltó Egylet, és a Katolikus Legény Egylet. A német nemzetiségűek összetartozás tudata hozta létre a Német Népszövetséget, majd 1941-től a Volksbund-ot. A 2. világháború után a lakosság összetétele megváltozott. A kitelepített német lakosság helyébe a Felvidék-ről kitelepített családokat telepítettek le. A mezőgazdaság átszervezésével itt is létrejött a termelőszövetkezet.

1950-ben a megyerendezés során Fejér megyétől Komárom megyéhez csatolták. A járások megszűnése után 1988-ig Kisbér vonzáskörzetébe került. A település népessége 1949-től 1970-ig nőtt. Majd a hevenes években rohamosan csökkent az elvándorlás miatt. A székesfehérvári új lakónegyedek átadásával egyidőben, többszázan költöztek a városba. Jelentősen csökkent a születések száma. A község lakossága elöregedett. A szinte egyforma távolságra lévő városok elszivó hatása érvényesül a mai napig. (Mór, Székesfehérvár, Kisbér és Komárom.) Az itt maradt lakosság nagyobb része a Kisbéri Állami Gazdaság illetve az önállóságát elvesztett és a vérteskethelyi és császári termelszövetkezettel összevont gazdaságban dolgozik. Az elöregedés mellett megjelent a munkanélküliség is.

A legkisebbekről a helyi kétcsoportos óvódában gondoskodnak. Az általános iskolában 100 körüli az iskolások száma, melyet 9 tanteremben oktatnak. A középiskolások az előbb említett városoknan kerülnek beiskolázásra. A helyi egészség centrumban gondoskodnak a lakosság ellátásáról (háziorvos,védőnő, gyógyszertár).

[szerkesztés] Nevezetességek

Római katolikus templom - (műemlék jellegű) Tervezője, építője ismeretlen. Felavatását Neiszer József végezte el 1807-ben. A templom felújítását 1954-ben végezték el. A belső felújítás után kerültek fel a jelenleg is látható freskók. Alkotójuk ismeretlen. A ˇ"szentév" (1975) tiszteletére cserélték ki a templomtorony borítását.

Wágner-ház - A hagyomány szerint, ez a ház évszázadokon keresztül postaállomás és lóváltóhely volt. Itt pihentek meg a Tolnából Komáromba visszatérő, hajóvontatók fogatai. Külőnösen szép az udvari árkádsora, szobái mennyezeteinek megoldása, boltíves pincéje. Az árkádsora mára már nem egységes. Ugyanis az épületet a községi önkormányzat óvódának használja. A szakszerütlen beépítések következtében az eredeti jellege megváltozott. A ház udvarát lezáró két kaput az 1970-es években lebontották, mert annyira megromlott a vaskapuk állapota, hogy életveszélyessé váltak. Helyi monda szerint a pincéből több kilométeres alagutat ástak, hogy az itt tartozkodó bakonyi betyárok el tudjanak szökni az őket üldöző csendőrök elől. ˙(Vö.: kisbéri Pokol csárda)

A környező erdőségek

A települést erdőségek veszik körül. Ezzel lehetőséget teremtenenek az erre járóknak a túrázáshoz.

A falu beépítettsége

Jellegzetes a "sváb" falu beépítése. Az udvart keresztben a szomszédéval érintkező pajták zárják le. Az így kialakult pajtasor "erődszerűen" veszi körül a települést. A házakat a vakolt téglapárkány alatti falsíkon , főleg az ablakok feletti részen díszítették.

[szerkesztés] Rendezvények

Bakonyi Amatőr Népmüvészeti Fesztivál, évente márciusban,
nemzetiségi találkozók májusban,
„Sárkányi őrület” futóverseny minden év szeptemberében.

[szerkesztés] Képtár

Bakonysárkány-általános iskola.jpg Az általános iskola	Bakonysárkány-óvóda.jpg Napköziotthonos óvoda	Bakonysárkány-vil.háborús emlékkő.jpg II. világháborús emlék	Bakonysárkány- felújított parasztház.jpg Felújított porta
Bakonysárkány abc.jpg Élelmiszerbolt	Bakonysárkány-Posta.jpg Posta	Orosz katonák II. vh. sírja.jpg Elhagyott II. vh.-s katonák sírjai	Bakonysárkány-park.jpg Park (részlet)

[szerkesztés] Utazási tanácsok

[szerkesztés] Megközelítés

[szerkesztés] Közúti közlekedés

[szerkesztés] Vasúti közlekedés

MÁVDIREKT telefonos ügyfélszolgálat elérhetősége belföldről: 06 (40) 49 49 49, külföldről: +36 (1) 371 94 49
MÁV - START vasúti menetrend: http://www.elvira.hu