Ausztrália

A Wikitravelből
Uluru-2.jpg
Elhelyezkedés
noframe
Zászló
As-flag.png
Általános adatok
Főváros Canberra
Államforma Szövetségi köztársaság
Pénznem ausztrál dollár (AUD)
Terület 7 686 850 km2
Népesség 20 264 082 (2006)
Nyelv Angol
Elektromos
hálózat
230V/50Hz (I típus)
Behívószám 61
Internet TLD .au
Időzóna UTC +8–+11

Ausztrália a déli földteke kontinensnyi országa. Nyugatról az Indiai-óceán, keletről a Csendes-óceán mossa partjait. Északról, tengeren az indonéz szigetvilággal, Kelet-Timorral és Pápua Új-Guineával határos, legközelebbi keleti szomszédja Új-Zéland, délre az Antarktisz.

Információ turisták[szerkesztés]


Földrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

A kontinens hossza nyugat-keleti irányban a Steep-foktól (Greenwichtől keletre 113°9`) emelkedő Byron-fokig (keleti hosszúság 153°9`), amely légvonalban 4000 km.

A kontinens mintegy 300 m-rel emelkedik a tengerszint fölé, s teljes területének mindössze 6%-a haladja meg a 610 m-t.

Területének 85%-át az úgynevezett Outback, a világ legősibb tája foglalja el. Vörös sziklák, vörös por, okker síkságok, bíbor színben úszó hegyek, ragyogó kék ég és magányos házikók jellemzik a végeérhetetlen sivatagi tájat.

Ausztrália földrajzi szempontból három részre osztható:

Itt található a kontinens, valamint az Ausztrál Alpok legmagasabb hegysége a 2230 m magas Mount Kosciusko, továbbá az ország mély folyói és vulkanikus képződményei.
A 65 km átlagos szélességű, alacsony parti síkság keleten, délkeleten és délnyugaton. Ez Ausztrália legsűrűbben lakott része.
A keleti parton található az átlagosan 1220 m magas Nagy-Vízválasztó-hegység, amely a parti sík területeket választja el a szárazföld belsejétől. A hegység északról a York-foki-félszigettől (Cape York) indul és a keleti parttal párhuzamosan – 3000 km hosszan – a délkeleten lévő Victoria államig húzódik.
  • középen: Belső-ausztráliai-medence
Elkülönülő részei északon a Carpentaria-öböl síksága, délen a Murray-Darling-alföld és nyugaton az Eyre-tó térsége.
  • nyugaton: Nyugat-ausztráliai-fennsík
A Nyugat-ausztráliai-pajzs átlagosan 300-500 m magas és a kontinens 60%-át foglalja el. Legnagyobb részét bokros sztyepp fedi, peremén helyezkednek el Ausztrália legnagyobb sivatagjai a Nagy-homoksivatag, a Gibson-sivatag, a Nagy-Viktória-sivatag és a Fátlan (Nullarbor)-síkság, valamint a Föld legősibb sziklái. A fennsíkot elszórtan kisebb hegyek, mint például a Macdonell-hegység és az Uluru bontják meg.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

Ausztrália gazdag és egyedi flórával és faunával rendelkezik. Az állatfajok között nagy számban találni tojásrakó (pl.: kacsacsőrű emlős) és erszényes (pl.: kenguru, koala) emlőseket, amelyek máshol nem jellemzőek a Földön. Az ország nemzeti állatává vált kenguruval például számos alkalommal lehet találkozni természetes élethelyén.

Történelem[szerkesztés]

Őslakosok[szerkesztés]

Az angolszász gyarmatosítók előtt a kontinensen csak bennszülöttek éltek. Sorsuk számos rokon vonást mutat az észak-amerikai indián népek golgotájával. A 18. századig e szinte teljesen lakatlan földrész Terra Australis Incognita-ként élt az európaiak gondolkodásában; egy kontinens ismeretlen határokkal. A kor térképészei Déli Földnek hívták. Ausztráliát ekkor már mintegy 40 000 éve lakták a bennszülöttek. Az őslakosok a feltevések szerint Délkelet-Ázsiából, a mai Indonéz-szigetek felől érkeztek. A legújabb antropológiai kutatások szerint Ausztráliában vívták az első csatát a Földön, mint ahogy gondolatait is itt rögzítette először az ember.

A bennszülöttek kultúrájának minden része a nomád életmódról tanuskodik. A mítoszok szerint őseik óriás kenguruk voltak (vagy kígyók, emuk), akik dalaikkal alkották meg a tájat, adtak életet a növényeknek, állatoknak, embereknek. A teremtés után eggyé váltak a Földdel (totemek tisztelete innen ered). A bumerángot kb. 10 000 évvel ezelőtt találták fel az őslakosok, és csak néhány középső sivatagos területen használta néhány törzs kisebb állatok elejtésére.

Ausztrália felfedezése, gyarmatosítás[szerkesztés]

A 15. században a kínai Cseng-Ho admirális több felfedező utazást tett az Indiai-óceánon, de csak a szomáliai Mogadishuig jutott el. A kínaiakat a portugálok és a spanyolok követték, amikor a 16. században valószínűleg elérték Ausztrália északi partjait.

1602-ben megalapították a Holland Kelet-indiai Társaságot és kereskedelmi állomásokat alakítottak ki.

A holland Willem Jansz volt az első európai, aki partra szállt a kontinensen, 1606-ban. A földrészt Új-Hollandiának nevezték el.

1607-ben a spanyol Luis Vaez de Torres hajózott végig először a később róla elnevezett szoroson, mely Új-Guineát és a York-fokot kötötte össze.

1642-ben a holland Abel Tasman elérte a mai Tasmániát, felfedezte Új- Zélandot.

A 17. század folyamán a hollandok feltérképezték az általuk Új- Hollandiának nevezett Nyugat- és Észak-Ausztrália partvonalát, de letelepedési szándékot nem mutattak.

1770-ben James Cook végighajózott és feltérképezte a keleti partvonalat, melyet Új-Dél-Wales-nek (New South Wales) nevezett és őfelsége III. György király utasítására brit fennhatóság alá vonta azt 1770. augusztus 22-én.

Az amerikai függetlenségi háborúban az angolok elvesztették újvilági gyarmataikat. Minthogy ezért fegyenctelepek nélkül maradtak, figyelmük Ausztrália felé fordult. 1788-ban Arthur Phillip kapitány 11 hajóból álló flottája 1788. január 18-20-a között érkezett a mai Sydney déli külvárosai, a nemzetközi repülőtér és kereskedelmi kikötő környékén található Botany-öbölbe, mintegy 1350 emberrel, katonákkal, fegyencekkel és hivatalnokokkal a fedélzeten. Hamarosan rátaláltak azonban a jóval védettebb és letelepedésre alkalmasabb Port Jackson öbölre, a mai Sydney Harbour-ra, amely a mai világváros alapításának is tekinthető. A első fehér település a brit belügyminiszter tiszteletére Sydney Cove-nak nevezett városnegyed a világhírű Operaház épületének helyén 1788. január 26-án (Ausztrália nap) az Egyesült Királyság fegyencgyarmataként alapíttatott.

A második flotta, melyet gyakran a „halál flottájaként” is emlegettek (278 elítélt vesztette életét a hónapokig tartó út során az első flotta 48 halálos áldozatával szemben és a túlélők is komoly betegen szálltak partra) érkezése 1790-ben életmentő ellátmánnyal megrakva érkezett. Habár az első civil telepesek már 1793-ban megérkeztek, 1823-ig Új-Dél-Wales fegyenctelepként működött, főként fegyencek, katonák, matrózok és azok családjai által népesítve be a kolóniát.

Hamarosan megjelentek a bordélyok, a Bengáliából importált rum és az első gyilkosságokat is elkövették. A rendteremtésre London 1805-ben a vaskezű William Bligh-t küldte a gyarmatra. 1808-ban a gyarmat fellázadt ellene. Utódja, Lachlan Mecquarie által végrehajtott reformok a szabad telepedők számára is vonzóvá tette Ausztráliát. Házakat, közműveket építettek és megnyílt az első bank is; Sydney tíz év alatt várossá lett.

1813-ban kelt át egy expedíció a Kék-hegységen (a Nagy-Vízválasztó-hegység) és pillantotta meg a mögötte elterülő sivatagot.

1817-ben elfogadták Matthew Flinders javaslatát, hogy a földrészt Új- Hollandia helyett Ausztráliának nevezzék.

A bennszülöttek fegyveres ellenállása rendszerint lemészárlásukkal végződött. 1856-ban született az első törvény a victoriai bennszülöttek védelmére, de ekkor már csak 50 000 őslakos élt a kontinensen.

Van Diemen’s Land, a mai Tasmánia első települése 1803-ban jött létre és 1825-től önálló kolóniaként működött. Az Egyesült Királyság 1829-ben jelentette be igényét és fennhatóságát Nyugat-Ausztrália iránt, majd Új-Dél-Wales tartományától leválasztva 1836-ban Dél-Ausztrália, 1851-ben Viktória, 1859-ben Queensland és 1863-ban a független és szabad (azaz nem fegyenctelep) Dél-Ausztrália tartományaként az Északi Terület tartományát hívta életre. Viktória és Nyugat-Ausztrália szintén szabad tartományként alapíttatott, később azonban befogadott fegyenceket, akiket az anyaország egészen 1864-ig deportált a kontinensre. Ugyan a földrész nagy része sokáig felfedezetlen maradt 1826-ban vagy 29-ben Nagy-Britannia bejelentette egyeduralmát.

A brit korona 1823-as törvényével (New-South-Wales Act) életre hívta a Legfelsőbb Bíróságot és a Törvénykezési Tanácsot – gyakorlatilag felelős parlamentet. Ezen lépésekkel kívánta a korona bevezetni az angol polgári törvénykezést és rendet. Földkérdésekkel azonban egészen az 1830-as évekig nem foglalkoztak. Eleinte a felfedezők és benszülöttek kapcsolata békés volt, alapvetően élelem, víz, szerszámok, ruhák és egyéb termékek cserekereskedelmében merült ki. Ez a viszony azonban hamarosan romlani kezdett, amint az őslakosok ráeszméltek, hogy a föld és annak kincsei – amely a megélhetésüket biztosította – veszélybe került. Konfliktusokkal tűzdelt évtizedek után 1835-ben született két megállapodás a gyarmatosítok és az Aboriginal Kulin törzs között 600 ezer hold „megvásárlásáról” Melbourne környékén. Ez és ehhez hasonló ügyletek hatására Sir Richard Bourke, Új-Dél-Wales kormányzója nyilatkozatban jelentette ki, hogy a brit korona képviselőinek érkezése előtt Ausztrália földje senkinek tulajdonát nem képezte. A kérdés ezen irányú megközelítése egészen 1992-ig, a Mabo-ügy esetéig gyakorlatban volt.

Az iparosodás kezdetei, az aranyláz[szerkesztés]

1851-ben Melbourne közelében aranyat találtak, pár hónappal később pedig Victoriában, Új-Dél Wales-ben és a Nagy-Vízválasztó-hegységben. Kitört az aranyláz.

Az aranyat keresők falvakat hoztak létre a kontinens belsejében, a Darling és a Murray-folyó mentén. Melbourne-ből nagyvárost teremtett az arany, szállodákkal, színházzal, bankokkal és közvilágítással.

Több helyen találtak ezüstöt, rezet, cinket, melynek ipari mértékű bányászata a gazdaság forrása lett.

1854-ben a ballarati bányászok létrehoztak egy Reformligát, hogy tiltakozzanak a bányászati adó mértéke, és a beszedés embertelensége miatt. Gátat építettek, és fegyverrel védték magukat. 30 bányász és 5 katona esett el a félórás ütközetben, mely végül is felgyorsította a reformokat.

Az Eureka-gátnál lezajlott csata fontos epizódja lett az ausztrál történelemnek és folklórnak, mely nagyra tartja a bajtársiasságot és a természeti erőkkel dacoló férfiasságot.

Távíróállomásokat állítottak fel, melyek – Szingapúron át – kapcsolatban álltak Londonnal. A központi távíróállomás, a Telegraph Station Ausztrália közepén épült és lett egy város, Alice Springs magja.

Az arany banditákat is szült, köztük a legendás Ned Kelly-t, aki az ausztrál folklór központi figurája lett. 1868-tól Anglia már nem deportált elítélteket Ausztráliába, a kontinens öt gyarmata egyre inkább szabad országként kezdte életét élni.

Önállósága[szerkesztés]

1901-ben Ausztrália, mint szabad államok szövetsége, a Brit Nemzetközösség tagja lett. Ám a szabadságot a „Fehér Ausztráliában” hívők gondolták csak természetesnek: a faji megkülönböztetés törvény által védett politika lett, amikor 1901-ben az ázsiaiak bevándorlását lehetetlenné tévő törvény megszületett.

Queensland-ben olajat találtak, továbbá hatalmas vasérc és bauxit, ón, urán, kvarc és kőszén lelőhelyeket fedeztek fel; Dél-Ausztráliában a világ legnagyobb opálmezőjére bukkantak.

Átmenetileg Melbourne lett a főváros, de hogy véget vessenek a Sydney-vel való rivalizálásnak, az állam megvásárolta a leendő Ausztrál fővárosi területet, és Walter Burley Griffin amerikai építészt megbízta Canberra felépítésével.

1914-ben Nagy-Britanniával együtt Ausztrália is hadat üzent Németországnak. A nemzet a tűzkeresztségen a törökországi Gallipolinál esett át. Gallipoliból nemzeti legenda lett, Peter Weir a legnagyobb ausztrál filmrendező szentelt is ennek egy filmet.

1927-ben a parlament első ízben ülésezett az új fővárosban, Canberrában.

1941-ben Ausztrália hadat üzent Japánnak, amely a kontinens elfoglalására készült és Darwint bombázta is. A háború után a gazdaság virágzásnak indult.

A kormány ösztönözte az európai betelepülést, érkeztek németek, olaszok, görögök, lengyelek, szerbek, horvátok. Ausztrália tejjel-mézzel folyó tágas Kánaánnak tűnt: végül 5 millió európai telepedett le. 1965-ben eltörölték a faji törvényeket. 1967-ben a népszavazáson a lakosok 90%-a egyetértett azzal, hogy bennszülöttek állampolgári jogokat kapjanak.

1973-ban Nagy-Britannia belépett az Európai Közösségbe, Japán lett a fő gazdasági partnere és ma a bevándorlók fele is Ázsiából jön, de nyugati típusú ország maradt.

Régiók[szerkesztés]


Nevezetességek[szerkesztés]

Ausztrália (1974) világörökségi helyszínei
A világörökségi helyszín megnevezése Típus Felvétel Hiv.
Nagy-korallzátony természeti 1981 [1]
Kakadu Nemzeti Park kulturális/természeti 1981 [2]
Willandra-tóvidék kulturális/természeti 1981 [3]
Nyugat-Tazmánia nemzeti parkjai kulturális/természeti 1982 [4]
Lord Howe-szigetcsoport természeti 1982 [5]
Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park (Ayers Rock) kulturális/természeti 1987 [6]
Közép-Kelet-Ausztrália mérsékelt és szubtrópusi égövi esőerdeinek védett területei természeti 1987 [7]
A Queenslandi Wet Tropics Nemzeti Park trópusi esőerdeje természeti 1988 [8]
Cápa-öböl Természeti Park (Nyugat-Ausztrália) természeti 1991 [9]
Fraser-szigetek természeti 1992 [10]
Riversleigh/Naracoorte őslény-lelőhelyei természeti 1994 [11]
Heard- és McDonald-szigetek (szubantarktikus vulkánszigetek) természeti 1997 [12]
Macquarie-sziget természeti 1997 [13]
Greater Blue-hegység Övezet természeti 2000 [14]
Purnululu Nemzeti Park természeti 2003 [15]
A Királyi Kiállítási Épület és a Carlton-kert, Melbourne kulturális 2004 [16]
Sydneyi Operaház kulturális 2007 [17]



Hegységek

Nagyvárosok

Adelaide, Albury, Ballarat, Bendigo, Brisbane, Cairns, Caloundra, Canberra, Central Coast, Darwin, Geelong, Gold Coast, Hobart, Melbourne, Newcastle, Perth, Sydney, Toowoomba, Townsville, Wollongong

Nemzeti parkok, természeti látnivalók

Kakadu Nemzeti Park, Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park, Wet Tropics Nemzeti Park, Shark Bay Természeti Park, Purnululu Nemzeti Park, Queenslandi Wet Tropics Nemzeti Park, Nagy Korallzátony

Síterepek

Fürdőhelyek

Őslakos rezervátumok

Kiemelkedő építmények


Gasztronómia

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Beutazás[szerkesztés]

Beutazási feltételek[szerkesztés]

Ausztrália elzárt szigetország, ezért szigorúak a beutazási feltételek. Magyar állampolgár csak érvényes vízummal léphet az ország területére. Ezt most már gyorsan, elektronikus úton is meg lehet szerezni (Európából csak EU-s vagy EFTA országbeli útlevél felel meg). 2007. július 1-től az elektronikusan megszerzett, 3 hónapnál rövidebb időtartamra szóló vízum ingyenes. Az online ügyintézésről részletesen, és vízumigénylés: http://www.immi.gov.au/e_visa/visitors.htm. Aki hosszabb ideig akar Ausztráliában tartózkódni, számos feltételnek kell megfelelnie. Ezekkel kapcsolatos részletek az Ausztrál Nagykövetség honlapján érhetők el.

Vám, karantén[szerkesztés]

Ausztráliában elszigeteltségéből adódóan számos betegség nem jelent még meg. Hogy a járványokat megelőzzék, élelmiszer csak akkor vihető be az országba, ha az valamilyen gyári késztermék (pl.: csokoládé), minden egyéb termék behozatala szigorúan tilos. Ha bármilyen élelmiszer van nálunk, azt legjobb bevallani, ezt büntetlenül meg lehet tenni, ha bevihető, megengedik, ha nem, legfeljebb elkobozzák és megsemmisítik azt. Ha azonban nem valljuk be, és az ellenőrzés során kiderül, súlyos (több ezer dolláros) büntetésre vagy börtönbüntetésre is lehet számítani.

További információ: [18]

Légi közlekedés[szerkesztés]

Magyarországról nincs közvetlen járat Ausztráliába. Azonban Európa több repteréről: Londonból, Frankfurtból, Párizsból és Rómából indít napi rendszerességgel járatokat Ausztrália nagyvárosaiba (Londonból többe is) a Qantas légitársaság, ezen felül főleg Londonból más légitársaságok is közlekednek (Virgin Atlantic, Singapore Airlines, Cathay Pacific, British Airways). Az árak illetékkel retúr 1800 AUD körül kezdődnek (de nagy akciók során akár 1500 AUD összegért is el lehet jutni). Maga az utazás közel egy napig tart, akik ennek fáradalmaitól szeretnék megkímélni magukat, beiktathatnak pihenőt (Dubaiban, Hongkongban, Szingapúrban, Bangkokban és [[Kuala Lumpur}}ban is. (Az árak így mintegy 20 ezer forinttal lesznek magasabbak.)

Vízi közlekedés[szerkesztés]

Ausztráliába nem indul rendszeres hajó- vagy kompjárat. Ha mégis ezt a módját szeretnénk választani az utazásnak, több áruszállító hajó fedélzetén lehet utazni. Arra azonban fel kell készülni, hogy az út hosszú lehet (Észak-Amerikából 2 hétnél is több, Európából akár egy hónap is). Az utak ára valamivel magasabb a hasonló viszonylatban közlekedő repülők business osztályán megszokottnál.

Helyi közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

  • Autóbusszal: A távolsági (államközi) buszközlekedésért a Greyhound cég felelős. Számos bérlet jellegű ajánlatuk létezik, amellyel az ország egy részét vagy egészét fel lehet fedezni.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Ausztrália vasúti hálózata fejletlen. A távolsági közlekedés lassú és hiányos, a vonalakat leginkább csak teherszállításra használják. Ha nem feltétlenül vonatozni szeretnénk az országban, nem érdemes távolsági vonatra szállni, mivel általában drágábbak és lassabbak az egyéb közlekedési módoknál. A vonatutak ára nemrégiben a fapados légitársaságok miatt jelentősen esett, ma már diákszálláskártyával vagy diákigazolvánnyal a Perth és Sydney közötti 4358km-es, 42 óráig tartó utat valamivel több, mint 300 ausztrál dollárért le lehet foglalni. Ez az ár azonban csak az ülőhelyre érvényes, fekvőkocsiban ennek sokszorosa az ár.

Vízi közlekedés[szerkesztés]

Hasznos információk[szerkesztés]

Fizetőeszköz, pénzváltás[szerkesztés]

  • Hivatalos pénznem: ausztrál dollár (AUD)

Lásd még: A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai: [19]

Vásárlás[szerkesztés]

Nevezetéssegek látogatása[szerkesztés]

Szállás[szerkesztés]

Éttermek[szerkesztés]

Ausztrália éttermeit lásd itt.

Szokások[szerkesztés]

Nyelv[szerkesztés]

Ausztrália hivatalos nyelve az angol.

Biztonság[szerkesztés]

Egészség[szerkesztés]

Ausztrália témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Ausztrália és Óceánia országai

Ausztrália · Fidzsi-szigetek · Kiribati · Marshall-szigetek · Mikronézia · Nauru · Palau · Pápua Új-Guinea · Salamon-szigetek · Szamoa · Tonga · Tuvalu · Új-Zéland · Vanuatu

Függő területek:
Amerikai-Szamoa · Ashmore- és Cartier-szigetek · Baker-sziget · Cook-szigetek · Északi-Mariana-szigetek · Francia Polinézia · Guam · Howland-sziget · Jarvis-sziget · Johnston-atoll · Kingman-zátony · Korall tengeri-szigetek · Midway-szigetek · Niue · Norfolk-sziget · Palmyra-atoll · Pitcairn-szigetek · Tokelau · Új-Kaledónia · Wake-sziget · Wallis és Futuna


Toll.png
Ez a szócikk vázlatos. Több tartalmat igényel. Minden szükséges alcímet tartalmaz ugyan, de azoknak csak egy része van kifejtve. Segíts te is, hogy bővebb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak