Important: Wikitravel is exploring a license upgrade to CC by-sa 3.0,
please give your consent or refusal here.

Amerikai Egyesült Államok

A Wikitravelből

Amerika : Észak-Amerika : Amerikai Egyesült Államok

Ugrás: navigáció, keresés


Elhelyezkedés

Zászló

Általános adatok
Főváros	Washington D. C.
Államforma	Szövetségi köztársaság
Pénznem	Amerikai dollár (USD)
Terület	9 631 418 km²
Népesség	301 118 000 (2007)
Nyelv	Angol
Vallás	Protestáns, római katolikus, ateista, mormon, egyéb
Elektromos hálózat	120V/60Hz (A, B típus)
Behívószám	1
Internet TLD	.us, .gov, .edu, .mil, .com, .net, .org
Időzóna	UTC-10–UTC-5

Az Amerikai Egyesült Államok (röviden: USA) Észak-Amerika nagyterületű, népes állama. A világ vezető gazdasági és politikai hatalma. Északról Kanadával, délről Mexikóval, tengeren Kubával határos. Keletről az Atlanti-óceán, nyugatról a Csendes-óceán, délkeletről a Mexikói-öböl mossa partjait. Alaszka állam nyugatról a Bering-szoroson Oroszországgal határos.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Az USA természetföldrajz szempontjából a következő nagytájakra és nagytájcsoportokra oszlik:

Appalache-hegység: ÉK–DNY csapásirányú hegység a kontinens keleti felén, amelyet a Hudson-folyó két részre tagol. Az északi része a Kaledóniai-, a déli része a Variszkuszi-hegységrendszer tagja. A Kaledóniai-hegységképződés első szakasza – amely az Amerikai Egyesült Államok területére esik – gyűrődés során keletkezett, üledékes hegységek. Majd főleg északon gránit benyomulások alakultak ki (Newfoundland, New-Brunswick). A Variszkuszi-hegységképződés során alakult ki a Déli-Appalache négy párhuzamos vonulata, amely nyugaton üledékes, keleten inkább kristályos kőzetekből áll.

Belső- vagy Központi-síkság: Az ország középső területét zömmel tengeri üledékkel borított síkságok jellemzik.

Öt-Tó-vidéke vagy Nagy-tavak vidéke: Öt hatalmas tó van itt egymással kapcsolatban, valóságos kis tengert alkotva, a Felső-tó, a Huron-tó, a Michigan-tó, az Erie-tó és az Ontario-tó. Mindezek mellett a vidék tagjaira jellemző az, hogy az üledékek – olykor dőlt – rétegeket alkotnak, a rétegek pedig olykor réteglépcsőben szakadnak meg, ami olyan csodálatos tájak kialakulását vonta maga után, mint a Niagara lépcsője. A jégkorszak következményeként morénavonulatok (gleccserek által kivájt anyagok lerakódása a jég elolvadásával) alakultak ki itt (például: Oak Ridge – Tennessee államban).

Mississippi-medence: Északi részén főként morénák találhatók a felszínen, délen pedig elsősorban lösz. A pleisztocén kor jégtakarója a Missouri és Ohio (a Mississippi mellékfolyói) vonaláig húzódott a legkeményebb jégkorszak alatt.

Préri-tábla: Nyugat felé enyhén emelkedik, de igen nagy terület lévén a két „széle” között helyenként 1000 méteres magasságkülönbség is van. Leginkább krétakori üledék borítja egyhangú felszínét. Helyenként réteglépcsők, bazaltvulkánok találhatók. A pleisztocén jege néhol marta felszínét és az olvadás is ritkán 300 méteres vízmosásokat hozott létre. Éghajlata ma is szélsőséges, így jobbára csak fűfélék lepik.

Partmenti síkságok: Délnyugaton a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán határolja, tengeri (harmadidőszakból), illetve folyóvízi üledék fedi. A part folyamatosan épül, a tenger dűnéket és turzásokat rak a fenékre. Lagúnái látványosak.

Kordillerák: A Pacifikus-hegységrendszer tagja; a part menti Nyugati-Kordillerákból, a Keleti-Kordillerákból és a köztük húzódó belső medencéből, illetve fennsíkból áll. A Nyugati-Kordillerák belső vonulatának része a Cascade-hegység, amely vulkáni kúpokkal teljes, és a zömében kristályos Sierra Nevada. A külső vonulata lényegében a Parti-hegység. A két vonulatot árkok választják el, mint a Kaliforniai-árok. Sziklás-hegység: A Keleti-Kordillerák legidősebb tagja. A középidő végén elkezdődött gyűrődése, a harmadidőszakban feldarabolódott, de tűzhányók továbbra is építették, így az üledékes kőzetek tetején kristályos kőzetek magasodnak az egykori vulkánok helyén.

Belső medencék és fennsíkok: A Kolumbia-medencén hatalmas (harmadidőszaki) „bazaltplató” terül el. A Nagy-medence száraz területén sós tavak és sósivatagok találhatóak (például: Nagy-Sós-tó). A Colorado-fennsík különleges látványt nyújt, mert a Colorado folyó bevágódása kanyonokat hozott létre (Például: Nagy-kanyon, angolul: Grand-canyon). Ennek különleges jelentősége van a földtörténeti korok vizsgálatában, hiszen itt több száz kilométer szélesen 1500 méter mélyen tanulmányozható az egymásrarakódás egyetlen kapavágás nélkül.

[szerkesztés] Régiók

[szerkesztés] Államok

Észak-
Mariana-
szigetek

[szerkesztés] Nevezetességek

[szerkesztés] Kulturális helyszínek

Statue of Liberty,New York City

[szerkesztés] Természeti helyszínek

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Sport, kikapcsolódás

[szerkesztés] Utazási tanácsok

[szerkesztés] Megközelítés

[szerkesztés] Repülővel

[szerkesztés] Vonattal

[szerkesztés] Busszal

[szerkesztés] Autóval

[szerkesztés] Hajóval

[szerkesztés] Közlekedés helyben

[szerkesztés] Repülővel

[szerkesztés] Vonattal

[szerkesztés] Busszal

[szerkesztés] Hajóval

[szerkesztés] Taxival

[szerkesztés] Kerékpárral

[szerkesztés] Hasznos információk

[szerkesztés] Beutazási szabályok

Útlevél és vízumrendelkezések:

"Az amerikai vízummentességi program keretében a külföldi turisták és üzletemberek legfeljebb kilencven napig tartózkodhatnak vízum nélkül az országban, a munkavállalóknak és a kint tanuló diákoknak továbbra is kell majd vízumot kérniük.

A vízummentesség csak az új típusú biometrikus útlevéllel beutazókra érvényes. Az új beutazási szabályok szerint a szóban forgó hét ország állampolgárainak mától kötelező használniuk az elektronikus utasregisztrációs rendszert (ESTA). Az érvényes amerikai vízummal rendelkezőknek nem kell az ESTA rendszeren keresztül bejelentkezniük.

Az amerikai belbiztonsági miniszter október végén jelentette be, hogy hét ország állampolgárai november 17-től utazhatnak vízum nélkül az országba. A magyarokon kívül Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia, valamint Dél-Korea állampolgárai számára oldották fel a vízumkényszert." Jogiforum.hu 2008.11.17.

Vámrendelkezések:

[szerkesztés] Nyelv

[szerkesztés] Fizetőeszköz, pénzváltás

[szerkesztés] Vásárlás, üzletek nyitva tartása

[szerkesztés] Kommunikációs lehetőségek

Postai szolgáltatások:
Telefonálás külföldre: 011 + országkód + telefonszám pl. budapesti vezetékes szám hívása: 011 36 1 1234 567 (hotelből ne telefonálj közvetlenül, mert nagyon drága lehet, érdemes hívókártyát használni, ebből sokféle van, s helyi behívószámokon, vagy vezetékesről ingyenes un. toll-free számokon keresztül hívni külföldre néhány forintos percdíjért. Vigyázat, a toll-free számok csak az ottani vezetékes telefonokról ingyenesek, magyar ill. USA mobilról nem!)
Internetezés lehetősége: