Important: Wikitravel is exploring a license upgrade to CC by-sa 3.0,
please give your consent or refusal here.

Albánia

A Wikitravelből

Európa : Dél-Európa : Albánia

Ugrás: navigáció, keresés


Elhelyezkedés

Zászló

Általános adatok
Főváros	Tirana
Államforma	köztársaság
Pénznem	lek (ALL)
Terület	28 478 km²
Népesség	3 544 841 (2002)
Nyelv	Albán
Vallás	Muzulmán 70%, Ortodox 20 %, Római katolikus 10 %
Elektromos hálózat	220V/50Hz (C, F típus)
Behívószám	355
Internet TLD	.al
Időzóna	UTC +1

Albánia a Balkán-félsziget egyik apró állama. Északról Montenegróval és Szerbiával, keletről Macedóniával, délről Görögországgal határos.

Albánia domborzati szempontból két nagyobb tájegységre oszlik: keleten 70–120 kilométeres szélességben a nehezen járható, festői és vad, fiatal lánchegységi Magas-Albániára, amelynek negyvenöt csúcsa emelkedik 2000 méter fölé, illetve Észak- és Közép-Albániában a 20–50 kilométer széles tengerparti síksági Alacsony-Albániára. Az ország területének 70%-a hegyvidék, ennek tudható be, hogy Albánia átlagos tengerszint feletti magassága relatíve magas: 708 méter.

[szerkesztés] Magas-Albánia

Magas-Albánia az országon észak–déli irányban végighúzódó, a jura végétől a harmadidőszakig felgyűrődött Dinári-hegység központi és külső láncolata. A keletebbre eső központi övezet gerince az éghajlat- és vízválasztó hegység szerepét is betölti. Magas-Albánia területét a folyóvölgyek és medencék erősen felszabdalták, és több részre tagolták.

Északi sávjában, a Montenegrói-hegységtől és a Nyugat-szerbiai-fennsíktól délre, a mai Albánia északi határvidékén a pliocén végén még vízzel borított medencék sorakoznak: a Shkodrai-medence a Shkodrai-tóval, a Metohijai-medence és a Kosovo Polje.

Az északi országhatártól a Drin völgyéig húzódik az Albán-Alpok vagy Prokletije főként mezozoikumi mészkőből álló karsztvonulata. Legmagasabb csúcsa a Jezerca (2694 m). Az ettől északra domináns délkeleti csapásirány itt északkeletire vált, ezért északi területein gyakoriak az áttolódások. Jégkori gleccserek által formált csúcsai dolomitból, palából és vulkáni kőzetekből állnak, folyóvölgyei mély szurdokvölgyek. Délen a hegység meredeken ereszkedik le a Cukal-hegység 1700 méter magas mészkőtömegére.

A Drin és az Osum folyása között húzódik a változatos felépítésű, középhegységi Közép-Albán-hegység vagy Çermenika. A keleti vonulat ércekben gazdag magmás és metamorf kőzeteit (szerpentin, kristályos pala, márvány) sok helyütt mélytengeri, karsztos mészkő-, illetve palarétegek fedik. Nyugati, keskenyebb és alacsonyabb része a kréta és a paleogén között keletkezett. Szerkezetében a krétakori mészkő és a harmadidőszaki flis (márga, homokkő) váltakozik, itt pusztuló völgyek és medencék alakultak ki. A két vonulat találkozásánál karsztforrások törnek a felszínre. Főbb altájai északon a Mirdita-fennsík, a Kraba- és a déli Tomor-hegység.

Az Osum folyótól délre, a görög határig a Dél-Albán-hegység vagy Albán-Epirusz fiatal széles nyiladékvölgyekkel tagolt mészkőláncai egészen a tengerpartig nyomulnak, tengerparti sávjának elnevezése Albán-Riviéra. Legmagasabb pontja a Nemërçka (2486 m).

Az ország keleti peremén a Trák–Macedón-masszívum részét képező Nyugat-Macedón-hegyvidék egymástól elszigetelt, tektonikus süllyedékmedencéi és röghegységei találhatóak (Kelet-albániai-rög- és süllyedékvidék). Legmagasabb csúcsa egyben az ország legmagasabb pontja, a Korab (2753 m). A 500–800 méteres magasságban elhelyezkedő medencék némelyikét részben víz tölti ki (Ohridi-tó, Preszpa-tó), mások szárazon állnak (például Korçai-medence).

[szerkesztés] Alacsony-Albánia

A parti övezet területe, Alacsony-Albánia a pliocén végén és a negyedidőszakban kiemelkedett, majd a folyók által feltöltött alluviális síkság, amely alacsony mészkő-, márga-, homokkő- és flisdombhátai révén több részre tagolódik. A partvonalat turzások és lagúnák, valamint az egyetlen nagyobb sziget, a Sazan tagolják, és a 19. századtól lecsapolt egykori mocsárvidékek szegélyezik. Alacsony-Albánia északi része a Zadrima, délen pedig, Vlora északi előterében a Myzeqe terül el. A Vlorai-öböltől délre a síkság elkeskenyedik, s a Dél-albán-hegység láncolatai egészen a tengerpartig nyomulnak (Albán-Riviéra).

[szerkesztés] Vízrajz

Az ország vízrajzát – minthogy a keleti határvidéken húzódik a vízválasztó – az Adriai- és a Jón-tenger felé tartó, kelet–nyugati irányú folyók sűrű hálózata jellemzi. A folyók mély szurdokvölgyeken törnek át, s hordalékukkal a part menti alluviális síkságot töltik fel. Albániának tíz nagyobb folyója (Drin, Seman, Vjosa, Devoll, Shkumbin, Osum, Mat, Erzen, Ishëm, Buna) és mintegy száznegyven kisebb vízfolyása van. Az ország egyetlen hajózható folyója a Buna. Albánia és egyben a Balkán-félsziget legnagyobb tavai a Shkodrai-tó, az Ohridi-tó és a Preszpa-tó. A magashegységekben jég vájta tengerszemek, a tengerparti szakaszon pedig lagúnatavak találhatóak. A hegyi folyókon a 20. század második felében sorra épültek a víztározók, mesterséges tavak.

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlatát az ország földrajzi elhelyezkedése és változatos domborzata határozzák meg. Az ország belső magashegyvidékeinek éghajlata kontinentális, alacsony téli és nyári átlaghőmérséklet, illetve magas évi csapadékmennyiség (1800–2250 mm) jellemzi. Az alacsonyan fekvő tengerparti sáv éghajlata mediterrán, a telek enyhék és csapadékosak, míg a nyarakat magas levegő-páratartalom és magas átlaghőmérséklet jellemzi. Az ország hűvösebb északi és melegebb déli részének évi átlaghőmérséklete között akár 5 °C-os eltérés is lehet.

[szerkesztés] Városok

[szerkesztés] Utazási tanácsok

[szerkesztés] Beutazás

[szerkesztés] Repülővel

Albánia térképe

Budapestről napi egy-kettő repülő indul Tiranába, a Teréz Anya Nemzetközi Reptérre. A reptér jelenleg kissé túlzsúfolt, de megfelelő színvonalú a szolgáltatások és biztonság területén. 2007-ben új terminált nyitottak, melynek célja a zsúfoltság csökkentése.

[szerkesztés] Vonattal

Albánia a szomszédos országokkal csak Montenegróval van vasúti kapcsolata, azonban ezt a vonalat is csak teherszállításra használják.

[szerkesztés] Busszal

Magyarországról a busszal való érkezés drágább a repülős utazásnál, így nem elsődleges alternatíva. Amúgy buszjáratok Szófia (Bulgária), Isztambul (Törökország), Patra (Görögország) és Tetovo (Macedónia) felől rendszeresen érkeznek Tiranába. A Montenegró felől való érkezés nehézkes lehet, mert innen csak külön rendeletre közlekedő buszokat lehet igénybe venni.

[szerkesztés] Autóval

Autóval a legjobb Albániát felfedezni. A főutak nagy része jó állapotú, két autósztráda is épült, a mellékutak keskenyek, általában nem túl jó állapotúak, az aszfaltozatlanok nehezen járhatók.

[szerkesztés] Hajóval

Kompjáratok az olaszországi Bariból és Anconábol érkeznek Durrësbe és Vlorába. Korfuról személyhajó is jár Sarandába.

[szerkesztés] Közlekedés helyben

[szerkesztés] Busszal

Albániában elsődleges közlekedési eszköz a minibusz (furgon). Ezek mindenféle menetrend nélkül közlekednek, akkor indulnak, ha minden hely elkelt. Tirana és a nagyvárosok között viszonylag sűrűn indulnak minibuszok, máshol már ritkásabb az ellátás.

Van pár busztársaság is az országban, azonban bár kényelmesebbek és sokszor olcsóbbak a buszok, meglehetősen ritkák.

[szerkesztés] Autóval

A nagyobb városok között sokat javult az utóbbi időben az utak minősége, és a városokon belül is egyre több a jó út. Tiranában gyakoriak a dugók is.

[szerkesztés] Vonattal

Az albán vasúti szolgáltatás a legalacsonyabb szintű Európában. Ez azt jelenti, hogy a vonatok koszosan, sokszor ablak és egyéb alapvető felszereltség nélkül közlekednek, a kocsik között az átjárás életveszélyes, és a rossz állapotú sínek miatt több baleset is előfordul.

Vasúti közlekedés Tirana és Shkodër, Fier, Vlora és Pogradec városok között létezik, napi két vonatpár közlekedik. Durrës és Tirana között napi 8 pár vonat jár.

[szerkesztés] Hasznos információk

[szerkesztés] Beutazási szabályok

Útlevél és vízumrendelkezések: Albániába magyar állampolgároknak vízum nélkül, útlevéllel lehet utazni, és ott 30 napot tartózkodhatnak. Fontos feltétel továbbá, hogy az útlevélnek belépéskor legalább 6 hónapig kell érvényesnek lenni. Bár vízum nincs, az országba való belépéskor 1 €-t kell fizetni.

Vámrendelkezések: Nem lehet fegyvert, műtárgyat, kábítószert be- és kivinni.

[szerkesztés] Nyelv

Az albánok (saját nyelvükön shqiptarë) az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép tagjai. Eredetük kérdései mindmáig vita tárgyát képezik a nyelvészek és a történettudósok körében, de az illír–albán kontinuitáselmélet a legelfogadottabb. Alapvetően két, nyelvében és kultúrájában is elkülönülő csoportra oszthatók: a közép-albániai Shkumbin folyótól északra a gegek, délre pedig a toszkok élnek.

[szerkesztés] Fizetőeszköz, pénzváltás

[szerkesztés] Vásárlás, üzletek nyitva tartása

[szerkesztés] Kommunikációs lehetőségek

Postai szolgáltatások:
Telefonálás külföldre:
Internetezés lehetősége:

[szerkesztés] Szálláshelyek

[szerkesztés] Vendéglátóhelyek

[szerkesztés] Szokások

[szerkesztés] Közbiztonság

[szerkesztés] Egészségügyi tudnivalók

Ajánlott utas betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás megkötése.
Kötelező és ajánlott oltások: Országos Epidemológiai Központ honlapja - Dél-Európa fejezet