please give your consent or refusal here.
Új-Zéland
A Wikitravelből
Tartalomjegyzék
| | |
| Elhelyezkedés | |
| |
| Zászló | |
| |
| Általános adatok | |
| Főváros | Wellington |
| Államforma | köztársaság |
| Pénznem | új-zélandi dollár (NZD) |
| Terület | 268 680 km2 |
| Népesség | 4 076 140 (2006) |
| Nyelv | Angol, Maori |
| Vallás | Ateista, anglikán, római katolikus, presbiteriánus |
| Elektromos hálózat | 230V/50Hz (I típus) |
| Behívószám | 64 |
| Internet TLD | .nz |
| Időzóna | UTC+12 |
Új-Zéland (a Magyarországtól legtávolabb fekvő ország) Óceánia két nagy és pár kisebb szigeten fekvő országa. Szárazföldi határai nincsenek, partjait a Csendes-óceán mossa. A szigetek közelében sincsenek szomszédos országok. Legközelebbi nyugati szomszédja, Ausztrália is közel 2000 kilométerre fekszik innen.
[szerkesztés] Földrajz
Új-Zéland területe Magyarországénál mintegy háromszor nagyobb. Az ország két nagy, és számos kisebb szigetből áll. A két fő sziget a déli szélesség 34° és 47°-a között található.
A nagyobb kiterjedésű Déli-szigeten hosszában végighúzódik a Déli-Alpok nevű lánchegység, melynek legmagasabb csúcsa (Aoraki/Mount Cook, 3754 méter) egyben az ország legmagasabb pontja is. A vulkánikus szempontból aktívabb Északi-sziget legmagasabb pontja a jelenleg is aktívnak számító Ruapehu tűzhányó csúcsa (2797 méter).
Új-Zéland földrajzi értelemben a világ leginkább elszigetelt országa. A legközelebbi nagyobb szárazföld Ausztrália, amelynek keleti partja Új-Zélandtól 2000 km távolságra északnyugatra található. Déli irányban az Antarktisz, északra Fidzsi, Tonga és Új-Kaledónia a legközelebbi szárazföld.
Geológiai értelemben a szigetek az ausztráliai és a csendes-óceáni lemezek összeütközésének következtében emelkedtek ki az óceánból. A két kéreglemez mozgásának köszönhetően Új-Zéland területe szeizmikusan jelenleg is igen aktív.
[szerkesztés] Történelem
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
| Régió | Székhely | Terület (km²) | Lakosság(2) | ||
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Northland | Whangarei | 13.941 | 147.600 | |
| 2 | Auckland | Auckland | 16.140 | 1.316.900 | |
| 3 | Waikato | Hamilton | 25.598 | 381.800 | |
| 4 | Bay of Plenty | Tauranga | 12.447 | 257.600 | |
| 5 | Gisborne (1) | Gisborne | 8.351 | 44.900 | |
| 6 | Taranaki | Stratford | 7.273 | 105.500 | |
| 7 | Manawatu-Wanganui | Wanganui | 22.215 | 227.100 | |
| 8 | Hawke’s Bay | Napier | 14.164 | 149.100 | |
| 9 | Wellington | Wellington | 8.124 | 456.900 | |
| 10 | Marlborough (1) | Blenheim | 12.484 | 42,300 | |
| 11 | Nelson (1) | Nelson | 445 | 45.200 | |
| 12 | Tasman (1) | Richmond | 9.786 | 45.800 | |
| 13 | Canterbury | Christchurch | 45.845 | 520.600 | |
| 14 | West Coast | Greymouth | 23.000 | 30.600 | |
| 15 | Otago | Dunedin | 31.476 | 195.000 | |
| 16 | Southland | Invercargill | 30.753 | 93.600 | |
| 17 | Chatham-szigetek (3) | Waitangi | 963 | 750 | |
|
(1) Ez a régió . | |||||
[szerkesztés] Turisztikai régiók
[szerkesztés] Északi-sziget
Turisztikai célpontok:
- Auckland az ország legnagyobb városa, az „ország kapuja”, a vitorlázók paradicsoma,
- Waitangi történelmi emlékhely. A britek 1840-ben itt kötötték meg a maorikkal a mai állam alapját jelentő Waitangi Szerződést. Itt található a maori kultúra legnagyobb gyűjteménye
- Coromandel félsziget A félsziget a Csendes-óceán partvidékén található a legkedveltebb szubtrópusi üdülőhelyekkel. a strandok mögött óriási kaurierdők díszlenek.
- Rotorua a geotermikus vidék egyik központja,
- Whakarewarewa geotermikus parkban működik az ország legnagyobb gejzírje (Pohotu-gejzír)
- Waiotapu geotermikus park a különféle ásványokkal megfestett színes tavairól és a Lady Knox gejzírről nevezetes
- Taupo-tó Új-Zéland legnagyobb krátertava.
- Tongario Nemzeti Park az ország egyik legértékesebb természeti tája, ahol három vulkánóriás emelkedik: A Tongario, a Ngauruhoe és a Ruapehu. Itt találhatóak a „Gyűrűk ura” filmtrilógia színhelyei is. A vulkáni keleti előterében, ahová a magashegységek csak kevés csapadékot engednek, félsivatagos területeket találhatunk.
- Wellington a sziget déli pontján található a főváros, amely az üzleti turizmus és konferenciaturizmus központja.
[szerkesztés] Déli-sziget
A sziget északi szélén jelentős a borturizmus. A Kaikoura-hegységben egy tengerfenéki mély kanyonban a Csendes-óceán állatvilága rendkívül gazdag.
Turisztikai célpontok:
- Kaikoura a bálna, fóka és delfinnéző hajókirándulások központja.
- Christchurch a Déli-sziget legnagyobb városa és egyben kulturális központja.
- Déli-Alpok a sziget nyugati partjával párhuzamosan fekszik és a nyugati (szeles) oldalán rendkívül csapadékos (6-7000 mm/év) Ezért itt egyedülálló módon egymás mellett helyezkednek el a mérsékelt övi esőerdők és a gleccserek.
- Ferenc József-gleccser,
- Fox-gleccser,
- Tasman-gleccser
- A Paparoa Nemzeti Park a Tasmán-tenger partján emelkednek a Palacsinta sziklák a bizarr mészkőrétegek.
A Déli-Alpok nyugati szárazabb oldalán morénatavak húzódnak.
- Queenstown a kalandorok és és az extrém sportok Mekkája.
- Te Wahipounamu Nemzeti Park amely több nemzeti parkot is magában foglal a sziget délnyugati részén
- Westland Nemzeti Park,
- Mount CookNemzeti Park,
- Mount Aspiring Nemzeti Park,
- Fjordland Nemzeti Park,
[szerkesztés] Új Zéland külbirtokai
A szigetállamhoz három szigetcsoport tartozik: a Cook szigetek, Niue és Tokeleau szigetek.
- Cook-szigetek 13 lakott és 2 lakatlan szigete a Csendes-óceán déli részén Amerikai-Számoa és Francia Polinézia között Két szigetcsoportjából az északit korallképződmények, a délit vulkanikus eredetű szigetek alkotják. James Cook angol tengerész fedezte fel 1773-ban és ezért őróla nevezték el. A Cook szigetek atolljaiban gyöngykagylót tenyésztenek.
- Niue korallszigetet szintén Cook fedezte fel 1774-ben. A szigetet évről évre pusztító ciklonok veszélyeztetik. Földjén kókuszdiót és déligyümölcsöket termesztenek.
- Tokelau-szigetek csoportja három atollból áll. Lakói elsősorban a kókuszdió és a déligyümölcsök termesztéséből és a halászatból élnek meg. Bélyegkiadásáról is nevezetes.
Mindhárom terület a turizmus dinamikus fejlődése jellemzi.
[szerkesztés] Nevezetességek
[szerkesztés] Kulturális helyszínek
- Auckland, Új-Zéland (és az északi sziget) legnagyobb városa, Auckland régió székhelye.
- Christchurch, Canterbury régió székhelye.
- Manukau
- North Shore
- Waitakere
- Wellington, Új-Zéland fővárosa, Wellington régió székhelye
- Hamilton, Waikato régió székhelye.
- Dunedin, Otago régió székhelye.
- Tauranga, Bay of Plenty régió székhelye.
- Palmerston North
- Hastings
- Napier, Hawke’s Bay régió székhelye.
- Rotorua
- Invercargill, Southland régió székhelye.
- Porirua
- New Plymouth
- Whangarei, Northland régió székhelye.
- Nelson, Nelson régió székhelye.
- Wanganui, Manawatu-Wanganui régió székhelye.
[szerkesztés] Természeti helyszínek
Nemzeti parkok:
| Név | Elhelyezkedése | Alapításának éve | Terület (km²) |
|---|---|---|---|
| Tongariro Nemzeti Park | Északi-sziget | 1887 | 786,51 |
| Egmont Nemzeti Park | Északi-sziget | 1900 | 335,34 |
| Te-Urewera Nemzeti Park | Északi-sziget | 1954 | 2126,72 |
| Whanganui Nemzeti Park | Északi-sziget | 1986 | 742,31 |
| Fiordland Nemzeti Park | Déli-sziget | 1952 | 12 570 |
| Mount-Cook Nemzeti Park | Déli-sziget | 1953 | 706,96 |
| Westland Nemzeti Park | Déli-sziget | 1960 | 1175,47 |
| Mount-Aspiring Nemzeti Park | Déli-sziget | 1964 | 3 555,43 |
| Arthur's-Pass Nemzeti Park | Déli-sziget | 1929 | 1145 |
| Abel-Tasman Nemzeti Park | Déli-sziget | 1942 | 225,30 |
| Nelson-Lakes Nemzeti Park | Déli-sziget | 1956 | 1020 |
| Paparoa Nemzeti Park | Déli-sziget | 1987 | 300 |
| Rakiura Nemzeti Park | Stewart-szigetek | 2002 | 1500 |
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Ünnepek
Új-Zéland nemzeti ünnepe feberuár 6., a Waitangi-nap.
[szerkesztés] Sport, kikapcsolódás
[szerkesztés] Utazási tanácsok
[szerkesztés] Ajánlott utazási időszak
Új-Zélandra bármikor érdemes menni, a nyár decembertől februárig, a tél júniustól augusztusig tart.
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Megközelítés
[szerkesztés] Repülővel
Új-Zéland nemzeti légitársasága az Air New Zealand, Európából Hong Kong-on és Los Angelesen keresztül repül Aucklandbe. Ausztráliából a Qantas, a Virgin Blue, a Jetstar is repül a szigetországba, belföldön a Qantas és természetesen az Air New Zealand is üzemeltet járatokat.
[szerkesztés] Vonattal
A nemzeti vasúttársaság (Railways of New Zealand) összesen 3 útvonalon közlekedik (Auckland-Wellington - Overlander; Picton-Christchurch Tranzcoastal és Christchurch-Greymouth Tranzalpine), naponta 1-2 alkalommal.
[szerkesztés] Busszal
Két jelentősebb busztársaság van, az Intercity Coaches és a "fapados" Nakedbus. Utóbbi bármely járatára jó esetben akár 1 új-zélandi dollárért is lehet foglalni (+70 cent foglalási díj)
[szerkesztés] Autóval
Új-Zéland úthálózata megfelelő, a közlekedés bal oldalon, csakúgy, mint Nagy-Britanniában, Ausztráliában.
[szerkesztés] Hajóval
Interislander az északi szigeten levő főváros, Wellington, és a déli szigeten levő Picton között. Menetidő kb. 3 óra, jegyek 62 új-zélandi dollártól kaphatók. Ezen kívül számtalan komp és turistahajó közlekedik a szigeteken belül.
[szerkesztés] Hasznos információk
[szerkesztés] Beutazási szabályok
- Útlevél: Magyar állampolgárok számára vízum nem szükséges, az útlevél 3 hónapi ott tartózkodásra jogosít.
[szerkesztés] Pénzügyek
Új-Zéland nemzeti valutája az új-zélandi dollár (NZD), árfolyam 2008 november 1 NZD = 110 HUF (magyar forint). Érdemes ausztrál dollárt vinni és ott beváltani helyi valutára. Bankjegyek 5, 10, 20, 50 és 100 dollár címletekben, érmék 10, 20, 50 cent, 1 dollár és 2 dollár értékben vannak forgalomban. A boltok nem drágák, viszont a helyi utazási irodák igen borsos árat kérnek a programokon való részvételért.
[szerkesztés] Vásárlás, üzletek nyitvatartása
[szerkesztés] Szálláshelyek
- Diákszállók: A Hostelling International diákszállásai nagyon jók (20-30 új-zélandi dollár/éjszaka), ezen felül a Base Backpackersnek van több diákszállása. A nagyobb szállodaláncok itt is képviseltetik magukat.
[szerkesztés] Vendéglátóhelyek
[szerkesztés] Szokások
[szerkesztés] Nyelv
Új-Zéland hivatalos nyelve az angol, de beszélik még a maori nyelvet is.
[szerkesztés] Közbiztonság
[szerkesztés] Egészségügyi előírások
[szerkesztés] Külképviseletek
| Ausztrália és Óceánia országai |
|---|
|
Ausztrália · Fidzsi-szigetek · Kiribati · Marshall-szigetek · Mikronézia · Nauru · Palau · Pápua Új-Guinea · Salamon-szigetek · Szamoa · Tonga · Tuvalu · Új-Zéland · Vanuatu Függő területek: |
Csonk szócikk.
| Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz. Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen! |



